Szobafogság

Jó ideje itthon vagyunk már Katóval, és végre eljött az idő, hogy holnap mehessen oviba. Szegény gyerek teljesen belepurcant a rossz időbe, az itthonlétbe, a bezártságba. Megint nyúlt, a bordái ijesztően kivillannak, de talán az ereje most nem hagyta el annyira, mint szokta. Kinga majmolása konstans állapottá vált, most éppen a híd van soron, de egész jól megy a cigánykerék is (amit fogalmam nincs mikor csinált, mert itthon nem lehet, udvaron nem lehet, játszótéren nem voltunk...).