Programok

Gondolom, akinek van gyereke, annak nem mondok újat azzal, hogy a helyben örjöngésre egyetlen gyógyszer van, (na nem a máshol örjöngés) ha csinálunk valamit. Így most a három napot Nyíregyházán töltöttük, egy másik családdal, és nagyon jó volt. Voltunk állatkertben, fürdeni, játszótéren, skanzenben, este meg csak punnyadtunk felnőttek a szálláson, és csevegtünk meg bambultunk ki a fejünkből. Életelixír volt ez nagy dózisban.

Aztán a lendület kitart még e hétre is. Tegnap Vicáékkal, Iziékkel, Zsuzsáékkal berongyoltunk a pesti állatkertbe, hogy itt is megnézzük az állatokat. Kinga beszélt, beszélt, csiripelt, magyarázott, be nem állt a szája. Kató meg szaladgált erre, kószált arra, eltűnt itt, felbukkant amott. Utóbbiból volt nézeteltérésünk. Gyuri meg aludt.

Kinga kattintgatott párat, aztán eltettük a gépet, mert kellett volna még vagy két kéz a három gyerek, babakocsi, táska, folyik az orrom, kérek inni, elfáradt a lábam én akarok a kocsin menni + fénykép is kellene megoldásra, de nincs.

## (01/) Állatkerti kirándulás. (Marcsi, 2010-11-06)

Helló!

Több gyerek több gond,-de több az öröm is!!. Hát igen, a szabályokat nehéz betartani, főleg a gyerekeknek, de ahogy nőnek annál könnyebb lesz.Azért biztosan szép élményekkel mentetek haza. A képek is nagyon jók lettek. Kató kicsit szomorkás arca, hát majd tanul belőle. Várlak nagyon benneteket.            

 

                                            Puszi Nektek Marcsimami.