Morgó

Kofa jelezte, hogy nem élvezi, hogy rajta eresztem le a gőzt, így hát itt fújom ki magam.

Elegem van már az örüljek, hogy van egyáltalán ovi, és fogjam be a számat hozzáállással. Finoman szólva elégedetlen vagyok. Biztosan néhány dolgot túlspilázok, de alapvetően nem vagyok egyedül a morgással.

Tegnap beszólt az egyik óvónő, mire diplomatikusan közöltem, hogy nyasgem nem értek egyet az észrevételével. Csípi a csőrét, hogy négy után érek oda Kingáért, miközben a gyerekemnek semmi baja, nem sír, nem nyüszög. Történetesen reggel Kató szív, hogy beérjünk időre, délután meg Kingának kell kivárnia, hogy Kató felkejen, uzsonnázzon, tisztába tegyem. Sajnálom, egyedül vagyok, nem tudok osztódni.

Gyakorlatilag bármi van, akkor az a kérdés, hogy ugye nem jön Kinga aznap? A gyerekeket az oltás után két hétig otthon szokták tartani... 

Ez az érem egyik oldala. A másik, amiért nem egyedül neheztelek: eddig a két hónap alatt sikerült 3 egész mondókát megtanulniuk a gyerekeknek. Maradandó cuccot (sókerámia, festés, bármi bizbasz) még nem hoztak haza. Ez úgy négy éves korig még elmegy, de utána igen szerény alap lesz az iskolában. Nem vagyok az a fejlesszünk ész nélkül típus, hogy derékig lógjon a gyerek nyelve, de a nyári tábor egy hetében többet mesélt, hozott haza a lányom, mint itt két hónapja. Az udvaron kívül még nem jártak. Tudom a vegyes csoport, meg meg kell szokniuk a szabályokat stb., de akkor is...

Oké, kifújtam a gőzt. Mert azt is hozzá kell tennem, hogy maga a fő vezető az übergáz, meg az egész elmebeteg program, évekkel ezelőtt nem volt karácsonyfa, meg farsang, meg semmi sem, mert össze nem egyeztethető a programmal a családi ünnep (???). A tagovit lefestették, az udvart csinálják a szülők a helyi vezető kihajt mindent, és az utolsó is a gyerekeknek megy. A szülők pedig szintén veszik a lapot, és még a vadgesztenyét is kikaparják, szarvasgombástul, aranyrögöstül, csak csak csak, kevés, emberfüggő, hogy ki mennyire teszi oda magát... vagy én vagyok az örök elégedetlen. Szerencséjük, hogy Kinga szeret járni, mi meg szépen megtanítjuk neki, amit meg tudunk mi is.