Fáradt
Fáradtak vagyunk. Kofa is, én is, meg talán Kinga is. Kofa múlt héten rossz vonatra szállt. Én lassan kb. olyan gyorsan gondolkodok, mint egy lakmuszpapír a kristályvízben. Az idő olyan, amilyen. A betegségek jönnek, mennek, csak általában vannak. Tél óta: Kató: tüdőgyulladás, bárányhimlő, torokgyulladás. Kinga: fosós-hányós, bárányhimlő, tüszősmandula gyulladás, tüszősmadulagyulladás2. tökéletesített bitang verzió. Nem látszik a vége. Talán most kiderül, hogy vírus-e (Epstein-Barr-ra gyanakszik az orvos).
Ugyanakkor kemény és szilaj a nagyobb. Kinga hároméves korszaka. Piszok értelmes, ezzel nincs gond. DE. Konkrétan nem fogad szót, semmiben. Bántja Katót (mostanában kezdte). Játéknak indul, durvul, Kata nyávog mi szólunk, ő nem hagyja abba, szólunk, ..., kiabálunk. Egész nap zsémbeléssel telik. Tegnap a zuhanycsövet tekerte a nyakára Katónak. Kofa szólt, szólt, csapott. Utána persze össznépi sírás, de ez már régen nem játék.
A tegnap este eredményeként ma jobb. Nem tökéletes, nem a régi, de jobb. Nincs TV egyáltalán.
Kell. Golyó, csoki, túrórudi, most. Vegyél fel! Most.
Csináld, gyere, húzd fel... de hát miért?
Ne csináld, ne kapcsold be, ne nyúlj hozzá... de hát miért?
Most légy okos Domokos!
## (01/) Kofa csapott (Kofa, 2009-06-15)
Kofa csapott. És marha szarul érezte magát. Előtte napokon át beszélt, kérdezett, hallgatott, mindhiába. És most is kétségbe van esve. 
Mi is csapunk, ha kell. Ez csak mostanában "szégyen", mióta olyan baromi okosak vagyunk, mit képes okozni a "verés". Nos, kérem, szvsz van némi különbség a csapás és a verés közt, csapásért ne tessék rosszul érezni magunkat... Elmesélem, kaptam én is, tesóm is, mégis megvagyunk, igaz, most én is csapok (biztos a hozott minta), és valszeg a gyerekeim is fognak majd kb 30 év múlva. Ez egy ilyen furi dolog, szégyellni viszont nem szégyellem magam érte. Max sajnálom, h másképp nem voltam elég hatékony...
## (03/) Ne legyen. Azt szokták (Norwell, 2009-06-15)Ne legyen. Azt szokták mondani a régi öregek erre, hogy inkább a gyerek sírjon, mint a szülő. Igazuk volt (van). Ha a gyerek(em) fogja magát, és kirohan az utcára, és hatodszori ordibálás "álljmegfiammer..." után sem hajlandó megállni, hanem hátranéz és röhög rajtad, hát istenuccse ráfér... Pontosan azért, mert ez nem játék. Ha nem érzi a szóra, érezze a csapás miatt. Abszolúte együttérzek (mindennap).
## (04/) Ismerem a dörgést. Sajnálom. (Arienn, 2009-06-16)Ismerem a dörgést. Sajnálom. Nálunk egy darabig működött az "érdemtábla" (egy színes karton tábla, minden komolyabb szófogadásért kap rá egy matricát, ha kigyűlik egy sor, kap valami meglepit-túrórudi,gyurma,apróságok.) Most már az sem válik be, bizony néha odacsapok én is. Ez van, most kell megtanulniuk, nekünk meg nem beleőszülnünk.
egy erőteljesebb határt kellett húzni, mert a régit már feszegette kinga. lehet ebbe az elmúlt hetek/hónapok történései/betegségei is benne vannak vastagon
majd helyre áll a (régi)rend
kitartás
## (06/) Na, végre. Üdv a klubban! (Pogi, 2009-06-18)
Na, végre. Üdv a klubban! ;)
Najó, azért annyira nem kárörvendek ám :). Kitartás, mire a nagyobb abbahagyja, kezdi a kisebb... Ahhh...
## (07/) Kicsit késve olvasok... (Kkata (imola), 2009-06-21)Kicsit késve olvasok... Nálunk is ez megy, gondoltam, majd itt olvasok valami szupi megoldást, de látom, ti is szenvedtek ezzel. De talán valamicskét nyugtathat a tudat, hogy máshol is ez megy, ahol ekkora gyerekek vannak. Engem picikét nyugtat...
Csapni. Én sem csapok. Egyszer csaptam a kis kezére a nagynak, amikor ki akarta nyomni a 10 hós szemét az ujjával. Akkor is ijedtemben történt, fel is sikítottam, kicsit elhagyott az önkontroll. Láttam rajta, hogy megdermedt, megfogta a saját kezét a másik kezével és a testéhez szorította (2.5 éves múlt), görbült a szája és nagyon furán nézett rám. Remélem, nem fogom többet megcsapni, mert ezt az arcot nem akarom látni még egyszer. És persze tökmindegy volt, 10 perc múlva már a kisvasúttal ütötte a kicsi a fejét. Én hiszek abban, hogy csapni nem jó. De az is biztos, hogy nagy baj nem származhat belőle, mert hányan nőttünk már fel ilyen csapkodós szülőkkel.