Gondolkodom
Néha gondolkodom. Ez másokat meglep. Mármint, hogy nekem is vannak önálló gondolataim. Engem meg az lep meg, hogy másokat meglep...
Most pl. a törvényalkotó (kitervelő/stratéga/balek/jobb melót nem talált magának csinovnyik) fejével próbálok gondolkodni. Messze álljon tőlem, hogy sírjak, vagy nyafogjak így a válság közepén. Csupán azon kattog a kerék, hogy miért nélkülöz majdnem minden logikát a legtöbb intézkedés (pl. Prevenar, már említettem, van is ebből majré, mert utólag rádöbbentek, amire a célcsoport már jóval korábban...). Nos ugye a nagy tervek szerint most a GYED alapfeltétele a 180 nap helyett 365 nap munkaviszony lesz (nem biztosítási, hanem dolgos viszony), és mindenki addig kapja a GYED-et, amíg előtte dolgozott. Ugye egyrészt ez még tovább tolja időben a gyerekvállalást (egyetem után még össze kellene szedni akkor nem egy, hanem minimum két év melót), valamint a kis korkülönbséggel gyereket vállalókat ez racionálissá teszi, és nagy korkülönbségre és/vagy kevesebb gyerekszámra kapcsolnak, és igen most ugrik a majom a vízbe, a két vagy többször min. 3 év távollét, több, mint az egyszer 4-5-6 év (ugye két év korkülönbséggel kb. 4,5 évet esik ki valaki 2 gyerekkel) a munkából. Most nem keverek bele demográfiai mutatókat, gazdasági kimutatásokat, (és nem említem meg a kései gyerekvállalók, és a mai termékenységi mutatók miatt megnövekedett termékenységi kezelések költségeit, szűrővizsgálatok sokaságát), pusztán józan ésszel egy Lipton tea mellett végiggondolva ez a törvény is mehetne a levesbe, és még egy kicsit törpölhetnének míg kifundálnának egy alkalmasabb verziót. Arról pedig már végképp nem szólnék (mivel már többször írtam erről korábban), hogy a gyerek közösségbe kerülésének esélyei bizonyos területeken (mondjuk ahol van sok gyerek, pl. Pest megye) egyszerűen irreális nem hogy két évesen, hanem 3,5-4 évesen is. Kellene recionális változtatás, mert fogom, hogy szorítani kell a kiadásokon, de ez a tervezet megint inkább egy rosszul sikerült sasszé, egy előre, kettő hátra.
Nem baj, van a napnak jó híre is, megtudtam, hogy míg ovira nincs pénz, a kormány kutyavelneszre 150 millát adott K+F pályázaton (KMOP 1.1.1). Érzem én a prioritásokat, értékelem is, hiszen nyerhettek volna 600 milliót is, de mégis válság van, és szorít a gatya. Ami fontos, az fontos, és ez az. Nagyon. Értékellek Gordon, mégis jó, hogy nem lettél pék, mert mi is lett volna a csahosok jólétével?
## (01/) Nekem is rögtön az egyetem (Melinda, 2009-02-19)Nekem is rögtön az egyetem utáni gyermekvállalás ugrott be, egy srófra jár az agyunk. Szaporodni fognak a 30 feletti első gyermekesek, már ha 1. lesz munkaviszony 2. lesz apuci 3. teherbe is esnek. Sok a ha.
Amúgy ezzel kapcsolatban az is azonnal eszembe jutott, hogy a magyarországi nők 70-80%-a terhessége nagy részét táppénzen tölti..., khm. (Ez az én saccom.) Szóval én itt kereskednék, ha a kasszát szorítani akarnám.
igen, a táppénz, szinte már alanyi jogon "jár". én a másik véglet voltam, mert toxémiával is sokáig toltam az ipart.
lennének még nekem is ötleteim, pl. országosan leszabályozott szülési és terhességi protokoll, hogy ne az állami kh-ban babamozizgassanak már, meg ne legyen kéthetente uh stb. vagy ha igen, ki kellene csengetni a piaci dekket, máris nem lenne akkora töminyomi néhány helyen.
amúgy ezzel bizonyára nem vagyok népszerű, de minél később szül valaki, annál kevésbé bírja testileg, lelkileg, nem hiába lettünk úgy teremtve, hogy a termékenység legjobb szakasza 24-34 között van, de inkább az első felében.
a másik kedvencem, hogy na de nyugaton sem úgy van az. és ha nem jól van? én pl. nem bíznám a lányokat 16 éves keletjurópai bébiszittyóra, akármennyire is fejlett, érett, becsületes stb. az a lány vagy ifjú. amúgy Liz (már sajnos nincs köztünk) mondta, hogy magyarországon nem sok írígylésreméltó van egy angolnak, de az, hogy a gyerek legfogékonyabb éveiben az anyjával van, az megfizethetetlen. én is így gondolom. viszont utána meg közösségre van szüksége, és nem bébiszittyóra, pótnagyira, pótszerekre.
amúgy minél több idegenben szült csaj történetét olvasom, mindig rájövök, hogy nyugaton sem minden olajozott, tökéletes, sőt, és sok elem itt a pusztaságban jobban működik, és azért harcolunk, hogy ez ne maradjon így.
ez szép a történelmünkben, hogy mindig valami másra vágyunk, koppintunk valami hasonlót, aztán vagy magunktól, vagy egy kis külső segítséggel koppanunk egy nagyot. lehet máshol hat hetes gyerek mellől húznak az anyák dolgozni (van egy amúgy nagyon rossz párizsos film, ami sok kisfilmből áll, na ott az egyik epizód erről szól. csaj hajnalban a csecsemőt kelti, szürkületben tömegben végignyúzza a metrón, majd beadja egy bölcsibe, ahol a kis kórházi mini rácsosba teszi a felsíró gyereket, 15 másik mellé, és altatja, de már öltözik, és siet is tovább. megérkezik egy nagypolgári villába, az asszony nem látszik, csak a tűsarkú kopogása hallatszik, előjön egy hisztiző elkényeztetett maszatos gyerek, és a bébiszitter könnyes szemmel neki énekli a dúdolót, ahelyett, hogy a csecsemőjének énekelné. a nő még visszaszól, hogy vacsorázni megy, este fél nyolcig kellene maradni. a bébiszittyó könnyes szemmel mondja, hogy megoldja, miközben nézi az óráját, reggel van, és a bölcsi bezár hatkor, és neki szerveznie kell... alig van beszéd ebben a pár perces filmben, de ajánlom mindenkinek megtekintésre, mélyen megdöbbentő, találó, azt hiszem szavak nélkül összefoglalja azt, amit én és még sokan mások erről gondolunk. az egy vagy fél éves gyerek első mozdulatai, nevetése, azt hiszem többet érnek annál, hogy az anya dolgozzon, vagy úgy csináljon, mintha dolgozna, miközben a gondolatai ott járnak a gyereknél, aki vagy egy idegen bébiszittyóval van, vagy egy rideg közösségben, amire egy pár hónapos gyerek nem érett, ld. Pikler Emmiről felvételek az árvaházban), de míg azok a mások sorra látják be, hogy ez gáz, mi most pedálozunk, hogy azt csináljuk, mint mások, mert mások azért másban menőbbek, mint mi, de ebben spéci nagyon nem. és azok a mások csak szeretnék, hogy mondjuk gördülékenyebben, de működne náluk olyan rendszer, mint nálunk, lassan ki is építik, mi meg szépen leépítjük. hát így tudunk mi, egyet előre kettőt hátra...
amúgy a pillanatnyi megoldás is cudar, de a jövő még rosszabbul néz ki, ha ezt valaki átgondolja, és jogosan be is vezetik, utána meg megint lehet kapkodni, meg visszacsinálni, de ebben már nagyon jók vagyunk (ld. kórházi körzetesítés). annyi változtatást, visszavonást, szemfényvesztét, bűvészkedést, mint a hazai jogalkotók csinálnak, ezt nem csak honpolgár nem tudja követni, de idegen ellenőrző egységek vagy IMF sem, és hát ez a cél, nem hiába mi is acél országa vagyunk, ebben kvázi, mint a svédek, csak még nem fedezték fel a magyar acélt.
## (02/) Tanulmány ([Gabella](http://gabella.blog.hu), 2009-03-05)Találtam ezzel kapcsoltban valamit:
http://gazdagmami.hu/tanulmany.pdf
Bocs, ha nem teljesen vág ide...