Kontinuum elv
Meli kérésére elolvastam a könyvet (Jean Liedloff: Az elveszett boldogság nyomában A kontinuum elv).
Összességében kb. hasonló hatást gyakorolt rám, mint a Suttogó. (jájj már hallom, hogy a célközönség nyúl a légycsapóért, hogy virtuálisan jól orrbasuhintson, azaz inkább hátrakösse a sarkam- utóbbi poént érti, aki olvasta a könyvet). A jekánákról fura, de számomra nem derült ki, hogy miért boldogok (oké az össznépi ivászat, meg varázsgomba mellett), hogy milyen családi felállásban élnek, mennyi az átlagéletkoruk, hány gyereke születik egy nőnek, milyen időközönként, pl. hogyan szülnek stb. Viszont megtudtam, hogy fél éves gyerek azért nem esik bele a gödörbe, mert a kontinuuma jelzi, hogy ott a gödör, és az anyja nem is aggódik ilyen kis hülyeségeken, vagy hogy ha esetleg az egyik karonlövi a másikat nyíllal, akkor az anyjok megnézi, majd maniókareszelésben megzavart beletörődéssel rezignáltan megkérdi, hogy télleg (?) nahát, és azok válaszolnak, majd mennek megint lövöldözni.
Különösen rossz pillanatban jött a gondolat, hogy tulajdonképpen a betegség, és a baleset a mai társadalom deprivált gyerekeinek és még depribb szüleinek a nyűgjeinek és kínjainak manifesztálódása, és a duma vírusokról, bacikról, meg véletlen forrázásokról csak a szülők háborgó lelkének megnyugtatása, mert tulajdonképpen az égési balesetek 85%-át a szülők tudat alatt akarják, hogy bekövetkezzen, csak hogy a kórházi személyzet egy kicsit pátyolgassa a gyerekkorukban számkivetett pszichéjüket. Veszélyes gondolatok ezek, és ne adja Isten gyerek leesik a fáról, eltöri a karját, akkor a kiokult anyja ahelyett, hogy pátyolgatná azt a szerencsétlent, elkezd gondolkodni Jean kisasszony idétlenségein. Bocsi, akiknek a tyúkszemére léptem, de ezt gondolom.
A minden bajra jó orvosság-> hordozókendő, pedig ott nagy bukta, hogy a szanemák is hordoznak, de ők fiatal lányokat rabolnak, és legényeket nyiffantanak ki, ha nem tetszik a szomszéd klán fenegyereke.
Azért, hogy ne csak fanyalogjak, alapjaiban számos jó gondolatot is tartalmaz a könyv, példának okáért, hogy az egészen kicsi gyerekeket is önálló személynek tekintik az indusok, hogy nincsenek fejlesztő játékaik, és mérhetetlen elvárásaik, hogy a gyerekek belenőnek a munkába, hogy partiznak, hogy szociálisak, hogy szívósak, hogy beleszületnek a közösségbe, és nem a közösségnek kell minden gyerek születésénél újraépítenie magát.
Na az a megfigyelése az írónőnek, hogy a jekána gyerekek nem hisztiznek megmosolyogtatott. A nagymamák korosztályából megkérdezett nagymamák többsége is bizton állítja, hogy a mi korosztályunk nem hisztizett...
A legnagyobb meglepetés az volt nekem, hogy elképzelésemmel ellentétben a jekána csajok dögösek, szépek. A fickókhoz viszont kellene a hallucinogén gomba egy jó nagy vederrel...
A könyv elolvasásáa után úgy döntöttem, hogy nem akarok mégsem jekána lenni (nem csak a pasik miatt). Bármennyire is bizonygatta az író, hogy de nekik milyen szipiszupi eufória pusztán a létezésük, nem látom, hogy miért (talán több részlet, talán több történet, talán kevésbé megkeseredett írói attitűd/prekoncepciós hozzáállás a "modern kor embereihez" biztosabbá tenne)
Egy mókás történet jutott eszembe. Általában minden fickó jobban kedveli a lányokon a hosszú, egészésges hajat, azt találja nőiesnek. A nő meg szeretne tüskés hajat, pláne, ha úszni jár, gyerek tépi, hullik stb., vagy csak szeretne trendibb lenni. M. és O. beszélgettek.
M. aha le akarom vágatni, mert annyira hullik, meg nem nagyon tudok vele mit kezdeni.
O. jaj ne már, egy lánynak akkor szép a haja, ha minél hosszabb.
M. na jó, de hullik
O. de így olyan nőies, most valami tépett csurisat akarsz? és P. mit szól ehhez?
M. az én hajam. mindenem tele van a hajszálakkal. szerintem nem bírják a hajhagymáim.
O. dehogyisnem, hiszen úgy lettünk, hogy a nőknek hosszú hajuk van...
M. O. voltál te már hajhagyma? (muhhahhahhah)
Szóval valahogy így. Kedves Jean, volt már ön jekána? Vagy egy jekánát megkérdeznénk, hogy boldogabb-e, mint a deprivált gyerekek? Vagy hogy attól olyan boldog mert teljes a kontinuuma (ami kvázi egyenlő a hordozással), vagy azért, mert a környezete úgy formálta, alakította, ha tetszik nevelte? Nincs jekána kontrollcsoport, akiket nem hordoztak, gyanítom, hasonlóak lennének a hordozottakhoz, mert ugyanaz a környezet, a szabályrendszer stb.
Ezt a könyvet azoknak ajánlom elolvasásra, akik nem veszik túl komolyan az ilyen gyereknevelőslélektanirávilágítósfelrázniakarós könyveket, és akiknek a gyerekek mellett annyi idejük van, hogy ilyeneket olvassanak, ahelyett, hogy maniókát reszelgetnének, és erjesztenének, hogy utána a gyerekeikkel együtt jól bepiáljanak, ha elolvassák a róluk szóló nagyon megaszondós könyvet.
Amúgy én nem vagyok hordozós hozzáértő egyáltalán, de kíváncsi lennék ennek a hordozókendőnek az ortopédiai "ajánlására". Nekem egyébként nagyon szimpi a cucc, ennek bevezetése mégsem lenne "eretnekség" errefelé. (Most gondolom a fickók egyből a pucér vonulat lehetőségét látták meg, igen, kell a megfelelő testkontaktus is... 
, és az anyagszükséglete sem túl nagy.)
## (01/) a görcs (Melinda, 2009-02-10)
Na, most értem ide.
Igen, amikor olvastam a könyvet, valami nehezen megfogható görcs volt benne, amit te most kicsaptál a bejegyzéssel, kétségtelen... Én sem láttam, mitől boldogabbak.
Amúgy külön örülök, hogy a jópontok a könyvben ugyanazok, mint nálam.
Az én gondom a kontinuum-elvvel inkább az, hogy ha próbálom eszerint nevelni a gyermekem, tarthatok tőle, hogy a nagy felelősségátadásban elcsapja egy villamos, és akkor jaj nekem... Bővebben: nem tartom alkalmazhatónak a mi 'deprivált' társadalmunkra, vagy valami furcsa egyvelege lenne benne, amivel lehet többet ártanék mint használnék csepp gyermekemnek. Pl. hiába nem kéne dicsérnem az élet alapvető dolgaiért (pl. pisi a bilibe), mit csinálna egy teljesítményorientált munkacsapatban 20 évesen? Más kérdés, hogy hogyan nevelhetném én eszerint, amikor magam nem a kontinuum alapján lettem nevelve. 
Magamat is összezavarnám, meg Őt is. Apa meg kitenné a szűrűnket
Ami viszont jó benne, és nekem segítenek: a kötődés, az ösztönös nevelésről, hordozás előnyeiről.
(Érdekes, hogy a szoptatásról nem olvastam, annyira teljesen természetes)
Külön köszi, hogy elolvastad, tényleg!
(Tennék egy próbát és belinkelném a mamamira
)
linkeld, ha úgy gondolod...
## (02/) javítok... (Melinda, 2009-02-10)...20 még legyen az egyetemen (elvárások
)
ez mindig előjön, pl. Gordonnál is. nem fogom, hogy miért ne? de komolyan. az embernek kell visszacsatolás, a pozitív is, negatív is. oké nincs tűzijáték, egy bilibe pisilés esetén, de az elsőnél volt éljenhurrá, aztán túlléptünk ezen. szerintem, akit nem dícsérnek, az egy közömbös önbizalomhiányos lény lesz, és szépen megtanulja az érzelmeit elrejteni.
azé előttem van, amint a gyerek az oviban anyák napján, hozza az első só-liszt virágot, az anyja meg megnézi, lassan kiértékeli, hogy mennyire lapos, gyúrt, finommotorikus funkciók a gyereknél működnek, átlagos kreativitást tükröz, majd zsebrevágja, ad egy pacsit a gyereknek, majd hazaballagnak. megvan a kép?
na akkor szerintem ez inkább így néz ki, gyerek hozza az első só-liszt kreálmányát, közli, hogy orchidea virágcserépben, te a könnyeiden át nem látod, de elkezded mondani, hogy tyű meg ha, milyen szép, milyen illatos, és milyen ügyes volt, hogy ezt ő, meg nem is segített az óvónéni, és még fű is van benne, meg madárkaki is a szirmon, meg mennyire fantasztikus, meg kedves, és mennyit munkálkodott vele, és kitesszük otthon az ablakba, és mutogatod a szomszéd nénitől kezdve a postásig mindenkinek, és és és...
nyah mindegy nem is mondtam, hogy normálisak (lesznek) a gyerekeink, mert mi sem vagyunk azok. de mi is az a normális? lehet nem is azt célozzuk?
(ja valahol olvastam, hogy a hordozott gyerekeknek jó a kifejezőképessége. engem tudtommal sosem hordoztak, örültek, ha végre elaludtam, be is pólyáltak. mégsem érzem, hogy bármi gondom lenne a kifejezőképességemmel, és olyan nagyon deprinek sem érzem magam, azaz legtöbbször)
ja egyébként ebben a felelősség dologban van valami. kinga tudja a kreszt, és be is tartja. máshogyan nem lehet. kétszer csináltam meg, hogy elrongyolt a mocival, utána kellett szaladnom, hazajöttünk és "elbeszélgettünk", azóta sem.nem vagyok híve az ordibálásnak, de akkor ordítottam, mint a sakál, egyik gyerek árkon bokron túl a motorral, a másik meg innen a babakocsiban. azóta rend van, a többi anyuha lelkesen kergeti a gyereket, kinga meg kajabál, hogy lóci gyere vissza, anyukád szomorú lesz, nem szabad oda menni, mert jön az autó stb. nem bíztam a gyerek kontinuumára sem a kocsit, sem a vonatot, viszont tudunk közlekedni, Vác-Dunakeszi-Nyugati viszonylatban tök magabiztosan, ismeri a közlekedési lámpát, zebránál motorról kérés nélkül leszáll, babakocsit fog, és jön. ha úgy tecc idomítás kérdése, de előbb utóbb meg kell tanulnia, ja és a tanuló fázisban folyamatosan dícsértem, és rém büszke volt magára, mikor a zöld lámpánál ő szólt, hogy mehetünk...
## (04/) Juca, szerintem nem a (Pogi, 2009-02-12)Juca, szerintem nem a konkrét tényeket kell nézni a könyvben, hanem hogy a mi valóban deprimált társadalmunkra hogyan lehetne átültetni úgy, hogy mégse csapja el a gyereket a villamos.
Melinda, belinkelted végül? Hova?
## (04.00/) Amúgy Pogi érdekelne, hogy (Melinda, 2009-02-12)Amúgy Pogi érdekelne, hogy hogyan? Mert attól, hogy bízok benne, az édeskevés. A technika elhagyta a kontinuumot, nem tud vele lépést tartani. Ez mondjuk az egyik szelete, miért nem működhet itten.
Linkelem, holnap bent lesz. (Leszedik a fejem
)
nem fogják leszedni, szedjék az enyémet, én írtam le az észrevételeimet, lehet jönni beszélgetni ide. (megjegyzem az olvasókört végigfutottam, és nem lesz fejleszedés, mert nagy vonalakban kafán mindenkinek ez volt a véleménye, hogy
1. Jeannak nem volt gyereke, így olyan következtetéseket vont le gyerekes témában, mint akinek nincs gyereke. (igen tudom, a sebésznek, akinek nem volt perforált vakbele... azt nem írtam, hogy akinek nincs gyereke csak hülye következtetéseket tud levonni, lehet minden következtetés helyénvaló, csak ha lenne gyereke, akkor mégsem ezeket írta volna, vagy nem így)
2. Jean írói vénája nem túl erős. szerintem a könyv ezerszer jobb lenne, ha mondjuk Bill Bryson írta volna :-)
3. a jekánákról alapvetően fontos dolgokat nem tudtam meg, ami azért mégis csak fontos lenne, mint milyen felállásban élnek. hányan összesen, családonként, hogyan alakulnak a szerepkörök, egy helyen említett szolgát, meg ugye ott a főnök, hogyan házasodnak, bigámisták-e, monogámok vagy többnejűek esetleg nyílt házasságban élnek, mennyire vannak tabuk a szexualitásukban -nyilván azért mindenbe az írónő sem látott bele, állítása szerint csak kérdezte, pl. azt hogy a gyerek mellett szerelmeskednek- hogyan szülnek, utána hogyan mennek a napok, milyen arányú a gyerekhalandóság stb. Ami nekem speckó megütötte a fülem, hogy a jekána férfiak jobban bánnak a nőkkel. (kiknél? próbálta? ). Szóval a nagy igazság, hogy nekem nem részletek hiányoztak a könyvből, hanem az egésznek a sava borsa. Pár hónap alatt olyan következtetéseket vont le úgy, hogy azért komoly nyelvi nehézségei lehettek, hogy csak néztem, mint borjú az új kapura. pl. ez a gödör dolog is, lehet a gyerekek kicsi korukban mikor arra jártak, lehet mindig mondták az idősebbek, hogy na itt kell vigyázni, vagy a nagyobb gyerekek odakurjantottak stb. meg a nyilazós. valószínűleg az idegen előtt nem balhézott az anya, aztán otthon meg elbeszélgetett a gyerekeivel azé finoman -bár az tényleg véletlen volt.
gyanítom azért egy idegen nép nőjét nem engedték magukhoz olyan közel, hogy valójában lássuk, hogyan élnek, és ez a könyvől ki is derül szépen, tudunk valamit, de pont a lényeget nem. mint amikor elmegy az ember az egyetemről tanyakutatni Erdélybe két hétre, ittunk rengeteg pályinkát, ettünk sok erdélyi kaját, életemben nem volt még olyan epegörcsöm, és válogatott emésztési problémáim, mint ott, de lényegében kb. annyit tudtunk meg róluk, amennyit tudtunk, csak magabiztos elképzelésünk támadt, hogyan élhetnek valójában, ami legalább olyan szubjektív, mint amilyen az lenne, ha csak egy könyvet olvastam volna. Ez így érthető volt? Mert nekem ez volt a legnagyobb problémám a könyvvel.
Szóval lehet jönni, és elmesélni, hogy más miket fedezett fel a könyvben, nyilván ahány szem (értelemszerűen /2) annyival több meglátás.
## (04.01/) depri (Juca, 2009-02-13)Pogi! az a bajom, hogy én alapvetően nem érzem azt a nagy űrt, a mi "depri" társadalmunk és a boldog ősközösségi szinten élő jekánák között, ergo nem is akarom megvalósítani a kontinuumot.
én bevallom nem akarok jekána lenni. nekem kell a fogászati kezeléshez érzéstelenítő, a virtuális csevej egy könyvről, a motorizáció, és nem bánom, hogy nem kell egy tíz-negyven fős családban élnem, ahol ranglétra van, meg szerepkörök.sőt az a mondat, hogy kutyát nem tartunk lakótelepen, mert rossz neki, és akkor mi mért tartjuk ott magunkat, előhívta a szellemem a palackból, hogy azé eltávolodtam már egy ideje a majomtól, a sparban vadászom be a kajámat, aztán tüzet is használok, meg számítógépet stb.
az autó, villamos meg ugyanolyan eleme az életünknek, mint a rakott krumpli vagy az általános iskola. mi is felnőttünk úgy, hogy nem csapott el a vili, mert a kezdetektől láttuk (már a pestiek, többiek helyettesítsenek busszal, vonattal, bicajjal stb.) a szüleink kb. 156* elmondták hogyan működik a közlekedési lámpa, és megmutatták hogyan kell közlekedni, és aztán megtanultuk, addig meg figyeltek és vigyáztak. mi is ezt csináljuk.
nagyon nem vagyok egy túlféltős, de azért résen vagyok, pláne mióta Kinga belerohant a Dunába. nyilván a közvetlen környezetében tudja merre hány lépés, elengedem, akár úgy is, hogy nem látom. pl. itt a téren pogit venni :-P. van bizonyos szabadságfoka a hölgynek, amit azzal érdemel ki, azon kívül, hogy növekszik, hogy megbízhatok benne, pl. abban, hogy ha azt mondja, hogy pogit fog venni, akkor azt vesz, és utána jön vissza. az első vásárlásokkor még kukkoltam a sarokról, aztán mikor láttam, hogy megbízhatok benne, akkortól már nem kukkoltam. ehhez hozzátartozik az is, hogy délelőtt 11-kor nagyjából ugyanazok az emberek vannak jelen, és mindenki ismer minket.
nyilván a jekánáknál is vannak szabályok, csak a belső szabályrendszerbe és felépítésbe nem látott bele az író, így képes voltam kicsit anarchistákként kezelni őket, pedig valószínűleg a csoportos létük miatt nagyon nem azok. nyilván a fél éves is tudja, hogy ott a gödör, lehet tudja milyen esni, és ugye ott volt, hogy a nagyobbak vigyáznak rájuk, valszeg a nagyobb felelőssége, hogy a kicsi ne kóricáljon a gödörbe.