Nagylány
Két éves, meg egy negyed. Nagylány. Azaz inkább nagyobb, mint Kata és kisebb, mint anya. Ezt hangsúlyozzuk. Kellek neki is, meg Katának is, érzem, hogy bizon én vagyok a aszűk keresztmetszet, nekem meg az erőforrásaim.
Kinga már nagy. Beszél, szinte mindent. Be nem áll a szája. Kérdez. Mindent. Én meg válaszolok, már ha tudok. Mondókázik, egyre jobban megy. Már nincs sírás hajmosáskor, a kezein is minden gond nélkül vághatom a körmeit, a közlekedés is egyre jobban megy. Segít. Mindenben. Nem fél a porszívótól. Énekel. Katát ölelgeti, ha krízis helyzet van és kérem, akkor megrázza a zsiráfot, vagy felhúzza a zenélő bohócot neki. Már a fésülködésnél sem nyávog (azaz nem annyira). Játszótéren keresi mások társaságát, utána elmeséli az élményeit. Mesél. Bújik, ölel. Számol. Rajzol. (na mi ez itt?) És még órákig sorolhatnám... :-D
Ugyanakkor néha nem hall, nem lát, csak azért sem. Sima dac, plusz több kellene belőlem, vagy egyáltalán nem kellek. Vad és durva, a fájdalomérzete nullával egyenlő, majd persze jön a bőgés, ha fegyelmezem. A szobatisztasággal pedig sehogyan sem állunk, azaz még rosszabbul. Ez idegesít. Tudom, hogy bőven van ideje, meg modern pelenkák miatt lassabban megy, plusz ugye Kata megérkeztével ezzel is szakít belőlem egy darabot, DE visszafejlődünk. Konkrétan volt a kakafóbiája régebben, mikor született Kofa nagy kaka verse, most viszont ott tartunk, hogy ha betojik, akkor letagadja, sőt üldöznöm kell, hogy egyáltalán kicseréljem a pelust. Ugyanakkor ő is látja, hogy a vele egykorú gyerekeken már bugyi van, a nála kisebbek is a fát öntözik. Itthon is van bili is, WC szűkítő is, de egyetlen egyszer sem volt még sikerélmény. Sajnos még véletlenül sem. Ami komolyan aggaszt, hogy kér, hogy adjak rá bugyit, mint a Pannára, majd konkrétan visszatartja a pisilést órákig, van, hogy egész délután. Kérdezgetem, hogy kell-e pisilni, de ő válaszol, hogy nem, és igaza van, mert tényleg nem pisil be. Viszont egyszer csak odanézek, és már pisis a bugyó. Kéredezem bepisilt-e mire csak néz, és fogalma sincs hol. :-( Konkrétan, mintha nem is érezné, hogy pisil. :cry: Az éjjeli ágytisztaság meg még messzebb van, reggelre gyakorlatilag tele a pelus. Presze érzem a családon is a pressziót, lassan vége a nyárnak, de mégis az idegesít a legjobban, hogy visszaléptünk.
A szobatisztaság csak a jéghegy csúcsa. Mivel első gyerek vagyok, eléggé emo is voltam, és egy válás is közrejátszott pontosan tudom, hogy a szobatisztaságra nevelés a pengeélen táncolással ér fel. Ösztönözze a gyereket az ember, de ne taposson a kialakuló önérzetébe, és egyetlen megjegyzéssel ne döntse össze a kártyavárat. Épp elég a kedves kívülállók megnyilvánulása, amivel esetleg egy jó idő munkáját teszik egy pillanat alatt tönkre. Baromi tanácstalan vagyok, és néha bevallom ideges is... :-(
Betáraztunk királylányos átszoktató pelusból, bugyiból, rendes pelusból, már csak erő kellene, na meg némi sikerélmény a királylányomnak. :-)
## (01/) Hm, az egyik kérdés, (Norwell, 2008-08-25)
Hm, az egyik kérdés, amitől ki tudok akadni mostanság a “félévesmáragyerekedésmégszopik???” után, hogy “már két éves a fiad? Akkor biztos nincs pelus, ugye???” De igen, van. És nem csak kicsit, nagyon van. Nyár ide vagy oda, az én gyerekem sem akar leszokni a pelusról, és nem is erőltetem. Szinte ugyanaz a cipő, mint a Tiéd. Tudtam, hogy ha tesó lesz, mindenképpen visszaesik, csak kérdés, hogy mennyire. Kende is bejelentette a kakát köbö másfél évesen, most meg visít, ha ki akarom venni neki… Lehet, hogy a mi gyerekeink a tél kellős közepén lesznek szobatiszták??? :D Ez olyan dolog, hogy Kinga beszél, más két és negyed éves meg mutogat… Úgyhogy ne aggódj, nem fog pelusban érettségizni! ;) :D És különben is, az ovi követelménye a hároméves korra a nappali(!) megbízható szobatisztaság, éjjelre még otthon lehet pelus akkor is (bár a pénztárcának kétségkívül jobbat tesz, ha abszolút nem kell pelus :D ) Addig meg úgyis leszokik, arra ott lesz max. a jövő nyár, és mindenki fejére tojás, inkább, minthogy szorulással küzdjön a gyerek…
Pussz!
Norwell
(02/) Jaj, és egy nagyon jó (Norwell, 2008-08-26)
Jaj, és egy nagyon jó mondás egy nagyon jó pszichopedagógustól, amikor a szobatisztaságról kérdezték (hihi, épp a mai megyei lap foglalkozott vele egy cikkben): “Ha kétéves korban kezdjük: háromévesen biztos a siker. Ha háromévesen kezdjük: háromévesen biztos a siker.” No comment… ;) És no para! :D
(03/) Ja, meg azt is mondta, hogy (Norwell, 2008-08-26)
Ja, meg azt is mondta, hogy tudomása szerint semmilyen törvény nem tilta, h egy gyerek pelust hordjon az oviban, ez csak az óvodák egyéni döntése lehet… Persze azért addigra biztos sikerül.
(04/) nyugi, gergő 2,5 is (Anci, 2008-09-09)
nyugi, gergő 2,5 is elmúlt, mire összejött a szobatisztaság (rá két napra reggelre is száraz volt a pelusa). megérett rá, egyik napról a másikra tette…

