Hasmars

Tegnap bünti volt, nem mentünk a játszóra. Viszont este beiktattunk egy Osantúrát, mert kellett pár dolog. Gondoltuk Kingát beadjuk a Pán Péter játszóházba. Most egyikünknél sem volt telefon. A nőci azzal indított, hogy van-e három éves, mert csak akkor mehet egyedül. Ezt még sosem kérdezték meg tőlünk, de mondtuk, hogy ugyan nincs, de szeret itt lenni, már többször is volt itt. Zokni sem volt nálunk, oké vettünk egy zoknit. Csaj mondta, hogy bármi van, hív a hangosbemondón, de látszott, hogy húzza a száját. MIkor elmentünk a játszóház mellett, még Kofa is feszült volt, de Kinga láthatóan ügyet sem vetett ránk.

Mi a boltba be, erre negyed óra múlva halljuk, hogy Kovács Kinga szüleit várják a Pán Péter játszóházban. Én Katával kisprinteltem az üzletből. Hirtelen lepergett előttem, hogy leesett a várból, agyonütötte egy nagyobb gyerek, vígasztalhatatlanul sír stb. Mikor meglátom, hogy egy széken ücsörög egykedvűen. Berontok, mint egy anyaoroszlán, amikor keblemre ölelném hallom, hogy jön a nő, és mondja, hogy mindent összekakált a lányom. Szegény gyerek a szó legszorosabb értelmében tiszta fos volt, a zoknija, ruhája, az egész combja, a szék, a vár egyszóval minden. Én még, hogy őszinte legyek ilyet nem láttam.  A nő baromi idegesen kihajtotta a gyerekeket, majd mindnek hívta a szüleit, hogy SOS jöjjenek, mert bezár a bazár. Persze Kinga meg ment volna játszani, de mindenki csak azt hajtogatta, hogy kaki, jobb híján ő is így tett.

A nőci epésen megjegyezte, hogy na ezért nem fogadnak három éven aluliakat csak felügyelettel, mire kibukott belőlem, hogy ez akkor is megesett volna, sőt Kofa mondta, hogy ez egy ötévessel is előfordulhatna. Szegény csibét kb. 20 percig takarítottam, mire szállítható állapotba került, kapott egy bugyipelust, mivel semmi sem volt nálunk, hiszen indulás előtt tettem tisztába. Napok óta szorulása volt, mindig számoltuk a bogyókat, ki gondolta volna, hogy ez történik.

Itthon míg szoptattam Katát, Kinga pedig ette a pirítóst (mert szegény nagyon éhes is lett) a doktornőt hívtuk, de nem értük el. A védőnővel beszéltünk telefonon, megnyugtatott, hogy bármi lehet (oké idáig mi is eljutottunk). A kedve jó volt, állítása szerint a hasa nem fájt, csak megijedt, amikor kiszedték a várból, és nem játszhatott a többi gyerekkel. :cry:

Szegény mókus úgy megsajnáltam. Ma viszont leviszem megmutatom a doktornőnek, mert még mindig nem az igazi az output. Igaz csak egyszer volt, de ugyanúgy fosi. Remélem mielőbb rendbejön. Persze most a játszóházat jó ideig kerüljük, pláne ha az a csajszi van ott, aki tegnap volt. :-(

 

## (01/) Jaj, szegénykém! Mit (Reni, 2008-08-16)

Jaj, szegénykém! Mit mondott a doktornéni?