Vegyész
Ugye csemetéinkről igyekszünk ragyogó képet festeni, de nincsen gyerek árnyoldal nélkül. Nos a miénk zsír- és pancsmán. Értsd kiszedegeti a hűtőből a margarint, libazsírt, kiturkálja az ujjával, és úgy cuppogja. Jobb híján a popsikenőcsöt falja, ha máshogyan nem jut hozzá, hát pelenkázás közben. (Várok megoldási javaslatokat. A kezek és lábak összekötését egyelőre elvetettem, én nem rendelkezek csak két kézzel, ergo mindig kicselez, volt már dörgedelem, kézre csapás, de ezt a kenőcsevést nem tudjuk kiverni a fejéből. :-() Lányunk rájött, hogy a zsírevésnél a zsírral pancsolás, mindenre egyenletes elosztásban való felkenés a jobb. Gondos tip-top csajszink így pakolást készített ketchupból a hajára, arcára, testére, és még a lábujjait sem hagyta ki. Reggelente a hónalját szépen bedezodorozza Kofa deójával, szóval mit is morgok egy tüchtig, nett csajszival van dolgunk, más örülne, ha ilyen igényes lenne a dede. Nem túl trükkös megoldáskét a fenti javaktól való elszigetelést találtuk jó megoldásnak, a hűtő felső polcára kerülnek a margarin, vaj, zsír, gondosan elpakolom a tusfürdőmet, és a dezodorokat, és a popsikenőcsöt is elérhetetlen távolságba teszem... igen ám, de egy 86 centis törpöt kemény fából faragtak, főleg a fejét. :-P (Pláne mióta benőtt a feje lágya :D)
Tegnap óvatlanul lentebb felejtettük a zsírt, amit egy kis majonézzel vegyítve sikeresen magán tálalt. Jött a szülői égedelem dörgedelem, és kisasszonyt úgy ahogy volt behajítottam a kádba gondolkodni, míg felszámoltam a romokat a konyhában. Egyszer egy óriási visítás, és éles sírás jött a fürdőből, rohanok, hát csak a levegőt kapkodtam, és a gyors cselekvés maradt. Kinga ugyanis kihasználva az alkalmat, hogy végre egyedül van a fürdőben, és nem pakoltam még el a tiltott holmikat, kenceficézni kezdett. Elmarta a kézmosót is, majd alaposan a szemébe aplikálta. Természetesen minél inkább csípett, annál inkább dörgölte a szemeit. Gyorsan kimostam hideg vízzel, szegény csak üvöltött, mint a fába szorult féreg, aztán meg kapálózott, ami nekem nem volt túl kellemes, majd negyed óra múlva szipogva ült az ölemben a kis rimóci nyulam a piros szemeivel. Egyik szeme kicsit be is gyulladt. :cry: Egy biztos, megtanulta, hogy a vegyészkedés nem gyerekjáték, nagyon nagy lecke volt ez mindkettőnknek. Hála az égnek, ma reggelre már csak icipicit piros a szeme a kisasszonynak, s ma már lemondott a dezodorálásról és egyéb cicomázási szokásairól. Na jó azért egy kis kaukázusi kefirből készült bajszot biggyesztett a pofijára :-) Te jó ég mi lesz velem, ha kamasz lesz??? 8)
Ismerős a téma! Az én fiam Bepanthen-függő! Remeg ha már meglátja a tubusát. Ha pedig megkaparintja és kinyomja, úgy cuppogja, mint kutya a cubágot!
(02/) Leglább nem kell tortával (Juca, 2008-03-07)
Leglább nem kell tortával bajlódni a szülinapján. :-P
## (03/) margarin ([R.](http://macskanyelv.freeblog.hu), 2008-03-08)én gyerekként a ráma margarint ettem kiskanállal. szerintem hagyd neki, hog ilyeneket egyen: valszeg hiányzik a szervezetének. a ráma meg végül is arcpakolásnak se rossz:))
(04/) Hát én rettentő jót (Tündi30, 2008-03-08)
Hát én rettentő jót nevettem a történteken, s bocsáss meg érte, neked biztosan inkább bosszantó, mint vicces. Na majd utólag, majd később… neked is biztos inkább vicces lesz :) Azonban az jutott eszembe, hogy hűtőszekrényre való gyerek biztonsági zárat vagy reteszt nem lehet kapni? Annyi minden hasonló van már, mért pont ez ne lenne forgalomban? S ha a kiürült zsíros és egyéb, Kinga számára vonzó küllemű tároló eszközökbe általa is fogyasztható dolgokat raknál, afféle “becsapásként”? :) Hát jó, a popsikrémes tubusba nem mondom, hogy töltsél vanília pudingot, meg a tusfürdősbe se…. ;) De valami ilyesmi megoldás nem lehetséges?!?!? :)
(05/) Potyognak a könnyeim úgy (Ági, 2008-03-18)
Potyognak a könnyeim úgy nevetek:D Bocsi, gondolom neked nem volt enyire vicces:( Együtérzek, nekem is van egy detto ugyan ilyen temperamentummal rendelkező 17 hónaposom:D Amire lehet felmászik, bemászik, benéz, megkóstol, kiborít, szétken, megrág, leránt, eldug stb…szal kicst aktivabban fedezi fel a világot. Én próbálom eraktározni ezeket a szép és néha kellemetlen emlékeket:)))