Paprikás

 

Már korábban megpandítettem, hogy milyen tragikus a bölcsi, ovi helyzet Dunakeszin, de én nem a könnyen feladom típusú emberek közé tartozom (a fejem kőkemény) így hát különböző stratégiákat dolgoztam ki az oviprojekt eléréséhez.

Lassú víz partot mos stratégia:

Lévén ahhoz, hogy Pacával is legyen gyedem körmönfont megoldásra van szükség (hála indexes szakbarbinknak van megoldás), gondoltam, már most elkezdem a jövőt szervezni. -> nekem munkanélkülire kell mennem, Kofának gyesre, aztán viszonylag időben kell Pacának kibújnia, és akkor minden oké. Ja hogy ez így már-már mulatságosan egyszerűen hangzik, de azért a bürokrácia útvesztője fincsi lesz. Ugyan nagyon jól tudom elméletben az eljárásrendet, de feltettem a pléhpofát, és elmentem a Családsegítőbe -ugyanis védőnőm szerint itt jól be kell fészkelni magam ahhoz, hogy akár 1 % esélyem legyen a gyerekeimet oviba és bölcsibe adni. Kapóra jött a következő ügyintézés, és eljátszottam a buta kiscsajt, aki az sem tudja, mi az, hogy formanyomtatvány, és azonnali, gyors és hatékony segítségre, hovatovább pátyolgatásra van szükségem.

Praktikusan nem egyedül mentem, kész csapatot szerveztem magam köré, úgyis mint Tökmag klub törzsgárdája: Marci, Vica, Kinga és jómagam. Bementünk, és hamar előpattant egy segítőkész nő, aki a rövid vázlatom hallatán lefagyott és küldte a kolléganőjét. Jött is kolléganő, aki ugyan szintén nem értett a TB ügyintézéshez, de előjegyzett a jogászhoz kedden egy órára. Mikor kicsit lesápadtam, hogy Kinga akkor szunyál, közölte, hogy oldjam meg a dolgot, mert a jogász úr csak és kizárólag kedden egykor van. Kicsit csípte a csőröm, de ugye még tomboltak a hormonjaim, hogy áttérjek az izgalmas ovibuli témára

Mindeközben Vica kinn várakozott Marcival a folyosón, és mivel nyitva volt az ajtó szem- és fültanújává vált az egyik legfelháborítóbb diskurának, ami ebben a hónapban folyt.

Gyorsan vázoltam a helyzetünket-> mikor születik Paca, szeretném, ha Kinga három éves korában ősszel menne oviba, és ha Paca is érett lesz, ő pedig bölcsibe, míg én melózni, mert mint hallotta határozott idejű munkaviszonyom volt, ami lejárt, a férjem egykeresős, a tartalékainkat éljük fel, a hitelünk 150 ezer egy hónapban, csak a múlt havi fűtés 42 ezer volt, van még illeték, diákhitel, rezsi miegymás és még nem éltünk, ettünk. Megélünk, de nekem dolgoznom kell (a szellemem miatt is :-)), a gyereknek közösségre van szüksége, és a nagyobbat nem veszik be, míg kicsivel otthon vagyok, tehát kicsinek is bölcsibe kell mennie.

Nos ez mind egy szóig igaz, egy pillanatra nem füllentettem, mert akkor a lelkiismeretemnek kampec dolórec. A csaj üveges szemekkel nézett, majd elkezdett trillázni, hogy: amikor felvettük a hitelt, akkor kellett volna gondolkodni -> mondom gondolkodtunk, de mivel nem volt önerőnk, nagyspektrumú álmainkat kemény kompromisszumokra, és vállalásokra kellett váltani. Ha máshogy dönthettünk volna, akkor nem egy kisvárosi panelt veszünk, hanem egy suburbian csendes kertest. Na jó, de a gyereknek márpedig nem ovira van szüksége, hanem az anyjára-> még egyszer higgadtam elsoroltam, hogy mik is az okok, és természetesen a gyerek érdekeit tartjuk szem előtt, DE vannak más tényezők is, amit nem hagyhatunk számításon kívül. És nem utolsó sorban nem hiába 3 éves kor az ovikezdés ideje, Kingát többször hoztam már el bőgve az oviudvar kerítése elől, egyszerűen hiányzik neki a gyerektársaság, én pedig pénzügyes vagyok, nem pedagógus, amit tudok megteszek, de 3-4 évesen már csoportban szocializálódik, óvónéni irányítja, és tanul olyan dolgokat, amit én ha megfeszülök sem tudok megtanítani. -> Hát pedig higgyem el, akkor ő a 28-ból egy lesz (ugye szerintem ez normális, szerinte jujj borzalom), kevés a dajka, óvónő, nincs elég figyelem, és ugyan haza tudom-e vinni délben?-> Na ekkor azt hiszem lefagytam. Kérdem miért kellene délben hazavinnem? Ha dolgozok nem. -> És a nagyszülők? Rájuk nem tudom bízni a nagyobbat? -> Mondom pártunk és kormányunk 62 évre emelte a nyugdíjkorhatárt, ergo nem. De ha esetleg tudnám, akkor sem az ő dolguk, hogy felneveljék a csemetéimet. -> Szerinte ez a gondolkodásmód rossz, mert én nem a gyerek érdekeit veszem figyelembe, hanem a magamét. -> Tök nyugisan, mint egy papagáj elismételtem búgó hangon, hogy a gyerek, az én, és a férjem érdekeit vegyesen kell kezelni, amely csomag elemei fent olvashatóak. -> De hogy ezekre akkor kellett volna gondolnom, mikor belevágtunk a lakásvásárlásba, és gyereket vállaltunk. ... Itt szünet jött, Kinga bemocizott a szobába és kitessékeltem.

Végül mondtam, hogy lassan mennünk is kell, akkor kedden találkozunk a jogásszal. A nő még megeresztette, hogy ő tudja, hogy nem olyan állapotok vannak, mint a gyerekkorunkban (viccel? ki gondolta volna?) talán még a bölcsi megoldható, de mi lesz, ha a gyereknek anyahiány miatt mindenféle mondvacsinált betegségei lesznek, és akkor a melóhelyről engem elküldenek? -> Mondtam kockázat, de mit tudunk tenni, vállalni kell. -> Majd finoman bátorított, hogy gondoljuk át ezt az egészet, hívjuk össze a családi kupaktanácsot, és keressünk megoldást. (Ó jessz a mondat végéről lemaradt, hogy mert oviba úgysincs esély beadni a gyereket...). És higgyem el, ő egy háromgyerekes anya, és ha megtehetné, akkor a négy éves kisfia mellől nem dolgozna. -> Erre csak annyit tudtam kinyögni, hogy ugye ha megtehetné... hát ezt próbáltam elmesélni mintegy fél órán keresztül, hogy ha megtehetném, akkor én is itthon lennék, lenne egy sintérke, én meg távmunkáznék ujjé a Ligetben haj de jó, de nem tehetem meg.

Kijöttünk, és Vica azt mondta, hogy teljesen el van hűlve, kb. 5 percig bírta volna, és hogy ritka türelmes voltam, de ez a nő...

Kommentárt nem fűzök az egészhez, azt mindenki tegye meg maga. Ez a családsegítő néni volt, akinek arra kellene rezonálnia, hogy ha bajban vagyok segéljen meg, de ezt nem sikerült abszolválnia.

A beszivárgás a Családsegítőbe pedig azért kell, és azért nem lehetek passzív-agresszív (agresszív meg pláne nem), mivel hivatalos protekció híján ők az egyetlen esélyem, hogy elintézzék az ovis férőhelyet. Tehát türelmesen végigdiskuráltam ezt az időt, és ha kell még megteszem párszor (a beszélgetést picit szarkasztikusabb hangnemben interpretáltam, főleg az én részemről, mert élesben azért ritka diplomatikusra vettem a figurát, meg is lepődtem magamon, ez egy 5-ös állássinterjú lett volna stresszinterjú formában :-)). Van B, C tervem is, amiben nem riadok vissza a kiskapu kereséstől és a korrumpálástól sem, de mélyen háborog a lelkem. :-( Van még idő, ahogy mondani szokás, de tuti, hogy több ősz hajszálam lesz ebből az ügyből, mint eddig összesen lett a "burámon". :cry:

 

 

## (01/) Hurrá...:( ([Adriana](http://boda.gportal.hu), 2008-02-15)

Nna, szépen állunk. Mi most készülünk felvenni lakáshitelt ezer évre, plusz kistesót is készítünk. Ezek szerint semmi jóra ne számítsunk, ugyi? Mindenesetre remélem, hogy meg fogod tudni oldani a helyzetet. Bár kötelezően csak 5 éves kortól lehet oviba felvetetni a gyereket, én mint gyermekgondozó, tudom, hogy max.3 éves kortól KELL nekik a közösség, a tanulás,a közös napi rutin. Sok sikert, vigyázzatok magatokra! Puszik

(02/) - (Gabella, 2008-02-15)

Ezt valahogy nem értem… Másik oldalról meg mindig sír a szájuk, hogy kevés a gyerek… Ha sok, akkor vegyenek fel óvónőt, a gyerekek után meg úgyis megkapják a kis fejpénzt… Nálunk meg úgy vadásszák a gyerekeket, betöltik a 3-at, másnap már várják őket… Nagyon magas ez nekem…

(03/) - (Gabella, 2008-02-15)

Mondhatnám, no comment. Akkor mért sír folyton a szája kis hazánk vezetőségének, hogy kevés a születésszám… 3 éves korukra akkor hogy lesznek túl sokan??? Jaj! Csak azt nem értem, hogy ha kevés az óvónő, mért nem vesznek fel, mert a munkanélküli óvónő az viszont nem kevés. És ha sok a gyerek, ez lenne a megoldás! A gyerekek után meg kapják a fejpénzt. Meg a szülő is fizet az oviért… Nem értem… Nálunk akkor még erről az oldalról jó a helyzet, szinte vadásznak a gyerekekre, betöltik a 3 évet, másnap már várják is őket… De csak emiatt nem akarok maradni! Viszont ezek szerint városban lesz még ezzel is problémánk… (Bár Szentesen egyik oviban 2 rokonom is dolgozik, hátha!)

Drukkolok, hogy minden simán menjen, mert idő az még bőven van Kinga 3. szülinapjáig!

(04/) tv-t neki (Annanymus, 2008-02-15)

Bromi felháborító ez az egész. És már tényleg sok, amit Dkeszi önkormányzata stb megenged magának. már bocs, de fossák a telkeket, amikre korlátozás nélkül épülnek a böszme nagy izék, benne kis odukkal, amikbe jönnek sokan, persze gyerek stb, de arra nem is gondolnak a fejesek, h hahó, némi infrasturktúra fejlesztés is kellene ennyi ember ( és főleg gyerek) mellett. Voltak és vannak ígérgetések, de itt én már semmit nem hiszek. Szeintem ezt az egészet ( és itt nem csak az bölcsi, ovi, iskola, hanem a közlekedés, eü. ellátás, posta, automata, stb stb gondolok) meg kellene végre szellőztetni vmely médiumban. Hátha némileg fenékenbillentenék végre őket, v legalább összekapnák magukat ijedtükben, h nehogy a jó meleg, bebútorozott képviselői irodájukból menniük kelljen. Hajrá minden esetre ehhez az egészhez. És tuti vmi illetékes fórumon megpendíteném ezt a nénit is. És mint pedagus, igenis a gyereknek szüksége van a közösségre, és nem csak 5 éves kortól. Szép ezzel takarózni. És mi lesz jövőre meg utána stb. Most itt keszin annyi gyerek van és lesz, h az elkövetkezendő jó 10évben mondhatják majd ezt ahelyett, h tennének inkább vmit.

(05/) Na igen. Ezek azok az (Amandi, 2008-02-15)

Na igen. Ezek azok az esetek, amikor semmi nem számít, én ugyan minden követ megmozgatok, hogy elérjem ami kell. Így sikerült nekünk is egy kis hátszéllel bekerülni a bölcsibe, és már most el kell indítani az ovi témát is. Pedig én se szeretem a nem egyenes utat, de ami kell, az kell, SAJNOS. Egyébként nálunk is kicsit hasonló a helyzet, itt nagyon sok régi ház van, ahol öregek laktak, vagyis az elmúlt pár évben nem volt olyan sok gyerek. Most viszont építik a lakóparkokat, plussz a régi házakat eladják, helyükre újat építenek, fiatalok, így gyerekdömping van. A legnagyobb aggodalmam az, hogy mi lesz ezekkel a gyerekekkel, amikor iskolába kell menniük? Majd megint 40 fős osztályok lesznek, mint a mi időnkben, mert az iskolákat bezárják? Tényleg aggasztó ez a helyzet.

(06/) ovibölcsi (Szőlőszem, 2008-02-15)

Nem értem… A helyi adónk jó nekik. Az SZJA-nk rájuk eső részét sem utasítják vissza. Az óvoda meg a bölcsőde olyan különleges kérés/kiváltság lenne? Szerintem azért, amikor eladták a lakóparkokban a telkeket, valamennyire kellett, hogy látszon előre, hogy ide fiatalok fognak költözni, sokan (legalább annyian, amennyi telek van), és előbb-utóbb gyerekeik is lesznek… Akkor most megjósolom, hogy ezek a furcsa népek pár év múlva még a kevés iskola miatt is háborogni fognak.

(07/) Ezt olvasva belőlem az (R., 2008-02-16)

Ezt olvasva belőlem az alábbi nagyon kulturált és nőies mondat szakadt ki: “A jó büdös kurva anyját a ribancnak.” Bocs, tudom építőbbet vártál! Másrészt minden tiszteletem az önuralmadért.

(08/) Nem tuti, de én hallottam (Ex, 2008-02-16)

Nem tuti, de én hallottam valami olyasmiről, hogy KÖTELESEK bevenni a gyereket, és egész naposra. De konkrétan a törvény sem ír erről, csak annyit, hogy a harmadik év betöltése után kérelmezheti a szülő a felvételt, amit az óvodavezető bírál el. Csöbörből vödör. De nem hiszem, hogy Dunakeszin hat óvodányi gyerek lenne, ahogy nézem, nálatok ennyi óvoda van. Egyébként a felettesük a jegyző, ha gáz van, szerintem hozzá menjetek!

(09/) Nem tudom egyszerűen (Erdei nagy friderika, 2008-09-01)

Nem tudom egyszerűen elképzelni hogy az én gyerekemet miért nem viszik be Már 1 éve szóltam hogy bölcsibe szertném adni!Valaki tudna nekem segíteni hogy mit kell ilyenkor tenni?