Vannak még rendes huligánok

Az úgy kezdődött, hogy valamikor beszereztem egy kis göthőt. Aztán most már nyoma sincs, viszont száraz, ugató köhögésem van. Éjjel pláne. Gyógyszerrel csak mérsékelten, mert ugye ha jön(ne) ketteske, akkor nem akarom megküldeni valami erős gyogyóval, ezért marad a vaják, vudu, meg a Robitussin, bár utóbbi még annyit sem ér, mint az előzőek. Helyzet elfajult, ezért inkább ittam egy kis Sedotussint. Kofa meg vett szipiszupi párnát, paplant. Tegnap lelkesen hozta, a kukkolón látom, hogy ott áll, mint egy karácsonyfa. Ezek az új cuccok pihepuhák, moshatóak, és hátha az ágynemű a ludas a köhögésben. Persze olvas a gondolataimban, karácsonyi ajándékötletemet váltotta valóra, kicsit felhúztam magam, és puffogva visszavonultam és Houset bambultam.

Reggel látom Kofa mászkál, keres, kutat, sehol semmi. A gumishoz indult a kocsival, de a kulcsot sehol sem találta. Pillanatok alatt rekonstruáltuk a tegnap estét, replay, heylszínelés, kulcs sehol.

Kocsi a helyén lezárva. Persze én már gyártottam a teóriákat, mióta itt lakunk először tegnap szólt hosszan autóriasztó éjjel, logikusnak tűnt, hogy a Nissan kulcsával próbálgatták a kocsikat. Kofa végtelenül kedves kollégái röhögve tájékoztatták ebédkor a zárcsere árakról, én pedig itthon csak kutattam, és több kört tettünk a parkolóban a babakocsival, mint a játszón.

Aztán egyszer csengetnek. Alsó szomszéd. Vagy megint fúrni szeretne, vagy csótányok támadtak rá, eláztattuk vagy dugulása van. Bingo, az utóbbi. Udvariasan megbeszéltük, hogy nem használom a mosogatót. Két perc elteltével megint csöngettek. Gondoltam visszafordult, és megfűszerezi még egy kis "jó" hírrel az előzőeket. Látom a kukkolón, hogy egy ismeretlen bőrszerkós motoros csákó áll kinn.

Nyitom az ajtót, persze rögtön Kinga is besorakozott a pocsolyás krumplifőzelékes cuccában, és már éppen szökni készült, mikor a fickó leguggolt, majd megkérdezte, hogy miénk-e a Nissan. Na meg Kingától, hogy van benne baba, az az övé-e. Erre Kinga lelkesen mutogatott magára, és ismételgette, hogy baba. Kérdeztem megvan a kulcs? Mondta igen. A mivel tartozokra egyszerűen legyintett, és mondta ez csak természetes.

Elmondhatatlan volt mekkora megkönnyebbülést éreztem. Gyorsan hívtam Kofát, hogy elmondjam, hogy a dédim szavaival élve vannak még rendes huligánok, akik ahelyett, hogy elkötnék a verdát veszik a fáradságot, kikutatják hol lakunk, és visszaadják a kulcsot. Ha reggel megkérdezett volna valaki, 5%-nál is kevesebbet adtam volna a story happy endes megoldására. :-P Erre csak annyit tudok mondani, így ismeretlenül is, hogy köszönjük.

 

## (01/) Aztaaaaaaaa!!!!!!  Vannak (Prenata, 2007-11-09)

Aztaaaaaaaa!!!!!!  Vannak még rendes emberek! Ilyenkor nagyon kellemeset csalódik az ember lánya!!!

Reni

## (02/) FELHÍVÁS! Kinga, lenne (Bogyesz, 2007-11-21)

FELHÍVÁS! Kinga, lenne számodra, illetve anyukád számára egy felhívás a blogomban, ugye megnézed? :) szia, Bogyesz