Oszt. kir.

Hétvégén Kofa osztálytársaival Zamárdiban "osztálykirándultunk". Mindenki falpakolta a cókmókját a gyerekek málháját (utazóágyat, babakocsit, alvóállatkát, több váltás és méág több réteg ruhát, csak, hogy pár dolgot említsünk) és leutaztunk testületileg a Balcsira- kivéve Gabicskáékat, akik Tihanyban laknak. Az első nap kellemes lötyögéssel telt, csak semmi megerőltető program, séta, játszó, evés, séta, játszó és csevej. Kinga mint vér profi délután egy szemet sem aludt, viszont este miközben fellőttük a pizsit már szorította a nyszispárnát és mikor otthagytuk egy-két perc nyünnyögés után mélyen hortyogott. Mi meg szépen leballagtunk az étkezőbe, és hosszasan trécseltünk az élet nagy dolgairól egy-egy pohár bor mellett.

Másnap testületi döntés értelmében mi mentünk Tihanyra Gabicskáékhoz. A kompot látszólag pont lekéstük, de Gergő hatékony közbenjárásának közsönhetően kaptunk egy másik üres kompot. A komputat nagyon élvezték a gyerekek, ott repkedtek a sirályok, előúszott néhány kacsa, és még pár hattyút is láttunk. A kikötőben már várt minket az Erős család 5 fiú és Gabicska, és már indultunk is kirándulni. A Belső-tó mellett vannak az arany sziklák, amit szigorúan kötéllel és hevderekkel lehet megközelíteni vagy babakocsival. Mi utóbbi megoldást választottuk a lányunk nagy bánatára. :twisted: Fent a gejzírkúpnál viszont szintén nem neki kedvezett a sors, hiszen az éles kövek alatt meredeken lejtett a domboldal, így ott sem mászkálhatott. Így a többieket még fenn hagytuk, mi pedig lezarándokoltunk, hogy megtekintsük az éppen zajló horgászversenyt. Egy Audiban, mintha éppen Göncz Árpi bácsit láttam volna, és mint kiderült tényleg ő volt, a feleségével kirándultak. (Fura látvány volt az idős köztársasági elnököt susogó joggingban látni :-)). Kinga kevéssé volt ráhangolva a horgászversenyre, túl uncsinak találta, mert elbóbiskolt a járgányában. Lassan megérkezett utánunk a csipet csapat, és a négy Erős fiú egyből letámadta a pecásokat, hogy milyen is a fogás. (Lévén az apjuk halbiológus, Gabicska szintén biológus nem lepődtünk meg, hogy némely halfajtának csak úgy egymás közt a letin nevét emlegették). Elhatároztuk, hogy ebéd előtt még laza levezetésként körbesétáljuk a tavat. Gyönyörű időnk volt -ezúton ismét köszönjük Séva gondoskodó közbenjárását (ő nem csak osztályfőnök, de a napsütés felelős is 8). Az úton nagyon sok izgalmasat láttunk: lovat, szamarat, húsos hernyót, kecskebékát hangólyaggal. :-) A séta kellemesen elfárasztott mindenkit, majd farkas éhesen betértünk egy étterembe, aminek az udvarán egy szenzációs jástzótér volt. A kicsik nagyon jól érezték magukat, ráadásul meg is tömtük a bendőnket gulyással és palacsintával. A napsütéses délutánt itt töltöttük, aztán lassan elköszöntünk, és Pestnek vettük az irányt. Igaz mi még peluscserére hivatkozva beugrottunk Gabiékhoz, ahol nagyon fincsi fehér teát ittunk. Este aztán mi is hazaértünk szerencsésen, Kinga pedig szépet álmodott a kirándulásról, kecskebrekkancsról, Marciról, lovakról... :-)

A fotók magukért beszélnek. :-P