Tökmagnyitó :-)

Elnézve reggel a zuhogó esőt, a szürkeséget nem voltak illúzióim, hogy ez Kingával terepszemle lesz, és felmérjük a hittanterem állapotát, na meg megnézzük a templom azon részét, ahol a madár sem jár, de rajtunk kívül nem lesz más. Rájöttem, hogy nincs muffinpapírom sem, meg ugye magunknak nem sütimütizek (más szavakkal legyőzött a lustaság).

Ehhez képest, ahogy odaértem várt minket Ida néni, akit már karácsony előttről ismerünk, és a befűtött hittanterem. Valamint a hitoktatólány, akinek van három gyerkőce, de mindhárom “túlkoros” és oviban meg isiben van. Hát azért ő mégis csak egy + ember. :-) Aztán még jött a 7 hónapos Marci, aki ráadásul ma kapott szurit, de nagyon jókedvű volt.

Nem sok, de kezdetnek nem is rossz! Megdumáltuk, hogy csütörtökönként gyűlünk, és toborzunk. :-P

Marci nagyon aranyos, gyönyörű kék szemei vannak, és Kingát nagyon szerette nézni. Kinga is úrinő módjára viselkedett, néha arra járt, megsimogatta, felhívta a figyelmemet a mackókra Marci harisnyanaciján. Persze mi nagy szájhősként végül üres kzzel mentünk, bezzeg Marci hozott egy csomó saját termésű szőlőt meg körtét. Meg is csappantotta a két kis fecske a szőlőmennyiséget, így legközelebb már nem bújhatok ki a felelősség alól, és viszünk valami harapnivalót.

Akik bátortalanul kihagyták az első randit, megnyugtatásul közölhetem, hogy a kicsik angyalok voltak, egyikőjüknek sem görbült haja szála sem (mondjuk Marcinak nem is nagyon van lobonca :mrgreen:). Jövő csütörtökön ugyanott, most már kicsit felszereltebben és jóval bizakodóbban! :D