Járás
Külső és belső tényezők szabják meg annak a pillanatnak az elérkeztét, amikor a kisgyermek eleinte segítséggel, azután teljesen önállóan elkezd járni. A legtöbb gyermek első életévének vége felé teszi meg az első lépéseit külső segítséggel, önállóan 12-15 hónapos korában kezd járni. De nem ritka, hogy csak 18 hónapos kor körül sajátítja el az önálló járás tudományát. Sok gyermekben a járást rövidebb-hosszabb mászó korszak előzi meg, ezalatt a kicsik gyakran bámulatra méltó ügyességre és sebességre tesznek szert. A mászás nagyon előnyös a mozgásszervek fejlődése szempontjából, a túl tökéletes mászóművészet azonban gyakran gátolja a járás elsajátítását. A járást a gyermek fokozatosan és szinte magától sajátítja el: először jól megkapaszkodva egészen apró lépéseket tesz, közben mindkét kézzel erősen kapaszkodik (vagy mindkét kezét megfogják), aztán már fél kézzel kapaszkodva is megy a járás, egyszer csak egyedül is tud menni, először csak pár lépést, majd fokozatosan egyre többet. Valójában nem kell tanítani a gyermeknek a járást: ha fejlődése eléri a megfelelő fokot, a fenti sorrendben ő maga jön rá, hogyan is kell járni. A siettetéssel nem érünk el semmit, sőt talán még ártunk is, ha pl. a szomszéd gyermeket akarjuk utolérni vagy lefőzni a járás megtanításában. A korán járó gyermeket meg néha féltik a szülei, hogy görbe lesz a lába. Ez teljesen alaptalan aggodalom. A gyermeki szervezet csak olyan feladatra vállalkozik, amelynek teljesítésére már fel van készülve. A járás késése lehet túlzott aggodalmasság eredménye, de ha 18 hónapos korban nem tud a kisgyermek önállóan járni, feltétlenül ki kell kérni orvos tanácsát. (Exdeus idézte be nekem, a “szerző” ismeretlen)
A kérdés: mivel lehet Kingát motiválni, hogy a mászást feladja a járás kedvéért? Én semmit nem tudok előhozni. :-( Logikusan belegondolva én sem adnám fel a helyében a profi mászást az amatőr totyogásra. :mrgreen:
Beninek az adta meg a “végső” lökést, hogy a “legjobb” barátja (1 hónappal idősebb :D ) elkezdett járni. Az első pár nap érdekes volt: Beni Gergőéknél járt, minden más helyen mászott :D De úgy látom, Nálatok ez nem nyerő…
Sok-sok dicséret, türelem szvsz. És egysébként is, még messze az a 18… :D
(02/) (no subject) (Juca, 2007-08-30)
Ági!
Igen ez sem jött be. Emlékszem, Ti kézenfogva járattátok Benit. Ez sem működik, eleinte nem is akartuk (jobb is, mert immár kb. 5 hónapja gyepálná a gerincünket) ha valaki megfogja a kezét, akkor előbb néz rá, hogy mégis mit akar, majd ereszkedik le mászni. Ekkor ha illető felállítja, akkor besértődik, felhúzza a lábait, és addig visít, míg le nem teszi, és elmászik hüppögve és vérig sértve. Kemény.
Most abban bízom, hogy a rosszabb időben a gyerekek a téren flangálnak, ott nem engedem mászni, viszont nagyon menne közéjük…
Eddig nem jött be a nagyobb gyerek példája, kisszoknya vérző térddel, durva felület, beton, murva, rög, gyakorlatilag semmi. Marad a kivárás…
Csak nagyon csendben és félve, nehogy olvasson a gondolataimban… Mostanában egyre többet álldogál kapaszkodás nélkül, de ezt még mint valami mutatványt fogja fel, ha látja, hogy látjuk, akkor még mórikál is hozzá. Tehát ha menyasszonyként kimászik az oltárhoz utána már állni fog a szertertáson. 8)
18 mi -> év, kiló ? :mrgreen:
(03/) (no subject) (Marcy, 2007-08-31)
Marci is így kezdte, hogy kapaszkodás nélkül álldogált 10-20 mp-ig. Most már odáig fokozza, hogy közben teker a fenekével, persze közben a kezével egyensúlyoz, mert látja, hogy el vagyunk ragadtatva. Az is érdekes, hogy inkább csak du. csinálja. De. inkább elvan, játszik stb. Mi azért néha járatjuk a kezénél fogva, de nem visszük túlzásba, nem is lehet, mert Marci a főnök :) . Tegnapelött tett néhány lépést ebből az álldogálásból, de azóta se. Egyébként a mászás tényleg nagyon jó hatással van a fejlődésükre a gyerekeknek, úgyhogy én egyáltalán nem bánom, hogy Marci közel fél éve mászik, persze a mászásnak is a különböző fokozataival :) . Még csak annyi, ha nem akarja, hogy úgy járassátok, hogy a kezét fogjátok, akkor szerintem még egy ideig nem kellene az álláson aggodalmaskodni. Van egy olyan érzésem, hogy nálatok ez kimarad és Kinga egyik nap majd úgy dönt, hogy ő most ettől a naptól fogva jár és kész :) .
(04/) (no subject) (Banai erika, 2007-09-01)
Szerintem semmivel. Eljön az az idő, amikor Kinga úgy dönt négykézlábról két “kézlábra” áll és elindul. Juca, ne aggódj, Kinga egészséges, mozgékony kislány. Lehet, hogy csak pár nap vagy pár hét és szaladni fog. Gyerekkori barátnőm mindig mondja, nem szabad siettetni a dolgokat, eljönnek azok maguktól is. Milyen igaza van, Dávid is ma egy hete indult el, pedig már szinte minden ismerős, vele egykorú gyerek elindult már. Szóval egyet ne felejts el, ha eljött a nagy pillanat, megosztod velünk, hogy elsők között gratulálhassak.
Erika