Első hónap
Az első hónap a nagy ismerkedés ideje volt. Kinga ismerkedett a külvilággal, hangokkal, szagokkal, ősökkel, “hősökkel”. Szegény kikapta a hasfájást, mi pedig a horrorszopit, de lassan ezt is megszoktuk. A csajszi szépen aludt (már ha nem fájt a pocója), hízott, mint a kölyökgólya, tartotta a fejét, és az ajánlások ellenére csak a kenguban maradt meg hosszabb ideig, sőt a szívem ellenőrzése közben hatalmasakat horpasztott. Ekkor még bölcsőlakó lévén mellettünk aludt, de olyan cselesen húzta a lóbőrt, hogy soha nem hallotuk, hogyan veszi a levegőt. Nagyokat sétáltunk a Fiumei sírkertben, és két és fél hetes korában elindultunk a világba, meglátogatni dédit, aki már sajnos nem örvendett jó egészségnek. Már az első hónapban jöttek a látogatók, és kiderült, hogy a lány egy partigörl. A kis Csipisz úgy viselkedett a világban, mintha ő lenne a centrum. Aztán rájöttünk, hogy bizonyos értelemben ez így is van. :twisted:

