Csütörtöki minitali

Csütörtökön, mint rutinos talizók Pestszentlőrincre vettük az útirányt. Kofa bevitt minket, nekünk csak a vissza utat kellett megoldanunk tömegközlekedéssel.

Dóri és Évi már vártak minket, valamint még két lányt egy-egy kukacos pocaknéppel. Így összesen 8-an voltunk, igazi jó hangulatú minitali volt. A két kis csibe -Dóri és Kinga- nagyon jól eljátszottak egymással is, meg külön külön is. Dórinak fantasztikus játékai vannak, amiket Kinga be is vizsgált, kipróbált, csapkodott, szétszórt. Évi szerint egy gyerek nem csinál egy cseppet sem kisebb kupit, mint kettő, így leteszteltük a kétgyerekes gyakorlatot. :twisted: Amúgy ismét megborultak a hormonjaim, a két görögdinnyényi pocak láttán előjött az énisénis hangulat, meg a de jó volt, amikor féling… :mrgreen: Jót trécsletünk időjárásról, pasikról, gyerkőcökről, ötletekről, a világ kis és nagy dolgairól, és persze a legfontosabbról, úgy is mint szénhidrát tartalmú desszertféleségekről. Az elméletet gyorsan gyakorlati síkra helyeztük, és remek ebédet faltunk, Dóri és Kinga is szépen megtápoltak, jöhetett az emésztés és a kényelmes lusti.

Nagyon jól éreztem magam, otthonos kis buli volt, minden fesz nélkül jó hangulatban. Ezért köszi a házigazdáknak, és a vendégeknek! (Képeket, ha lesznek, később teszem fel.)

Hazafelé kis segédlettel felszálltam az 50-es villamosra, ahol Kinga a duruzsra hamar elaludt. Az álommanó jól végezte dolgát (azaz inkább Dóri, aki sok új dolgot mutatott és tanított Kingának) így az alvásból jutott még a metróra is. Megérkeztünk a Nyugatiba, ki a vonatunkhoz, ahol detektáltam, hogy pénztárca nincs nálam a telefonom pedig lemerült. :-( Hoztam a formámat. Felszálltunk a 4-es vilire, majd elindultunk Kofához, hogy elmeséljük, hogy a hazaszállítmányozást nem sikerült abszolválni. A villamos magyar hangja viszont fél úton bemondta, hogy a Mester utcánál esemény van, így ki tudja mikor megy tovább. Szemerkélő esőben léptünk pár megállót, mikor látom, hogy jön a mi kis Combosunk. Innen már egyenes volt az út. Kofa várt minket, de mielőtt hazaindulhattunk volna, kiderült, hogy reggel egy hatalmas játszótér mellett parkolt le, ahonnan gyerekzsivaj áradt, és egyben csalogatta Kingát. Annyira felpörgött, hogy nem hagyhattuk ki a játszót. Íme néhány dolumentum, hogy milyen huncut a lányunk, és hogy élvezi a játszótéri játékokat:

Ha már ennyire jól bírta a gyűrődést Kinga, még beugrottunk a CORA-ba tiramisu alapanyagokért. Kofa még majdnem sztriptízelt is a pénztárnál a zsebében lévő "csipogó" rágóspapír miatt, sajna hiába bíztattuk a szomszéd sorban álló fiatal lánnyal együtt, hogy ne csak a telefonját vegye le, hanem a pólóját is, a biztonsági őr leállította a röpshowt. :twisted:

Mondanom sem kell egyikőnknek sem kellett az ugráló birkákat számlálni elalváshoz. :-)

A sztori vége nagyon hasonlít egy régi képeslaphoz! Kimaradt a közepe, ezért semmit sem lehet belőle érteni.

(02/) (no subject) (Juca, 2007-03-25)

Javítottam. Amúgy Kinga kisasszony kicsit beletörölt, így ővé a bravúr. :-)