Akkurátus PénzElvonó Hivatal
Ma reggel megint azzal indítottam, hogy mint egy kialvatlan és frusztrált vakondok végigtúrtam a dobozszobát. Legnagyobb örömömre még mielőtt eluralkodott volna rajtam a pánik megtaláltam a 2005. évi adóbevallásomat, és az égbekiáltó hibámat. Oly botor voltam, hogy az amúgy munkahely által kiadott igazolás (alias lepedő) alapján kitöltött bevallást egy sorral elírtam (a 71. sorba véstem a befizetett adót a 72. sor helyett, így az befizetendő adóként jelenik meg), és a szülés szelétől részegülten az Akkurátus PénzElvonó Hivatalra már kevésbé koncentrálva tavaly hibásan adtam be az adatlapokat.
Rögtön 8 után pár perccel csöriztem (szigorúan mosolyogva, mert az állítólag hallatszik) az ügyintézőnek, aki igen kelletlenül állt a témához. Gondolom a reggeli kávé és szenya között nem volt nagy kedve az én gondommal foglalatoskodni, ezért tájékoztatott, hogy Asszonyom fáradjon be az ügyfélszolgálatra, hogy ott a kislányok ellenőrizzék az önrevízióját. Kérdem milyen önrevízió, mire közölte, hogy nyomtatványbolt, 35-ös, ügyfélszolgálat, és majd útbaigazítják. (Ami az ő kínvigyorából hallatszott: kedvesem, ha már ennyire balfék, jöjjön már, majd a szájába rágják, akik ezzel foglalkoznak, nekem erre nincs most kapacitásom. Még azt sem tudja 35-ös? Ajj. Hétfő reggel már nyüzsögnek a debilek. Ez az idő, Elnínyó, elhűlt kávé, felszaladt a harisnyám vazze…)
Nos valamelyik nap befáradok és önrevizionálok. Az, hogy a munkáltatóim bepengették a pénzt (amiről igazolásom van alias lepedő) senkinek nem tűnt fel. Hogy pont ugyanannyit pengettek, amennyit velem akartak befizettetni, az sem. Sőt egyáltalában nem tűnt fel, hogy úgy egyébként dupla adót fizetnék, hiszen Kincstári papírom van. Na mindegy spongyát rá. Viszont a levél stílusa, tartalma a bögyömben van, mondjuk úgy a kétvonalas C-ről indított, kár, hogy nem Ditmar Klodo vagy Kulcsár Attila volt a címzett, hanem egy kis balek, aki a csalás helyett csak egy rubrikát tévedett. Igen valóban a kommunikáció terén még van hova felpörögni…
[…] Először értetlenül állt azon tény előtt, hogy miért kell önrevizionálnom (pedig nem hallucinált), majd azon akadt fenn, hogy miért nem a megadott ügyintézőhöz kell személyesen bemennem. Mivel nem hozzá tartozik az ügyem, hanem egy hölgyhöz matrónához, ezért felajánlotta, hogy kapcsolja, és ma délután egyeztessük le a javítást. Elújságoltam, hogy mi már csevegtünk egyet a hölggyel matrónával, aki engem a központi ügyfélszolira tessékelt, ahol majd a kislányok kisegítenek. Szegény csak cöccögött, de nem illetékes beleturkálni a kollégamatróna dolgaiba. Viszont elárulta, hogy ügyfélszoli ma csak 1-ig van, így legközelebb hétfőn fáradhatok majd be, ahol biztosan készségese(bbe)k lesznek (mint fent említett kolléganő). […]