Anya ne loholjál már a nyomomban, olyan égő!

Tegnap a klubban újfent meglepett Kinga. Sikerült az alvást tökéletesen időzíteni, így kipihent volt a kisasszony, mikor megérkeztünk. Beléptünk az ajtón, már kurjantott, alig vettem le róla a kezeslábast már spurizott is a tömegbe. Eddig még sikerült úgy ahogy kordában tartanom, és visszaterelgetnem a “padlószőnyeges” zónába, tegnap viszont úgy gondolta, hogy ő már nem törpe, neki ott a helye, ahol a nagyfiúk pernahajderkednek. Gondoltam, egy-két maflást lekennek neki a lurkók, és meggyőzhetem, hogy jobban teszi, ha hallgat a szép szóra, és a kortársaival (egyéves “pisisekkel”) játszik, de nem az elképzeléseim szerint alakult a dolog. Pedig a kis srácok valóban edzették a lyányt, volt ott repülő mozdony, ami telibetalálta a képét, mini babakocsi, amivel átgázoltak az ujjain, az egyik fickó átesett rajta, és a hajába kapaszkodott a földetérés előtt, de Kinga csak vigyorgott, és mint aki becsípett, csak mászott közéjük, és a szó szoros értelmében lábatlankodott. A skacoknak sem kellett több, látták, hogy a kis csitrit nem lehet csak úgy leírni, hát bevették a buliba. A nagy rohangálásban volt ott egy-egy simogatás, na meg egy pusszancs is a Levitől, csak éppen a nagypapi (ügyeletes gardedám) azonnal közbeavatkozott, mondván még valami bacit ragasztanak egymásra (az élet szörnyű, meg kell tanulnia az ifjaknak, hogy küzdeniük kell választottukért :twisted:). Lassan lemondtam arról, hogy mindig a nyomában lihegjek, rájöttem hogy tényleg égő vagyok, és csak a szemem sarkából vizslattam, hogy mentőseregként pattanni tudjak vész esetén. Legközelebb jobban felöltöztetem, hogy mint egy jólszituált jegesmaci rodeózhasson a hűvös kövön a gyerkőcökkel. :lol: :lol: :lol: Úgy látszik megkezdődött az önállósodási folyamat, és a jelek arra utalnak, hogy én viselem nehezebben. :shock: