Sterilizálás

A kedvenc babanetes fórumon felvetődött a kérdés, hogy ki mit és hogyan sterilizál. A téma elgondolkodtató, ezért levésem a mi sterilizálási praktikáinkat. :mrgreen:

A gondolatébresztő kérdés: Mi a helyzet a sterilizálással? Értem ez alatt a cumisüveg, etetőpohár, cumi és egyéb szájba kerülő cucc sterilizálását. (…) Tegnap olvasgattam Aventes tájékoztatót és az indította be a sterilizálási fantáziám …

Válasz: Nekem nem indult be a sterilizálási fantáziám. Mellszívót kifőztem akkor pár alkalommal, de mást soha. Cumisüveg, cumi nem játszott a hölgynél. Hogy miért nem: a ruhámat, bőrömet, mellemet nem főztem ki és azokhoz dörgölődött. Sőt Kofát sem főztem ki soha. Így nem főztem a kiskanalat sem, amivel a K vitamint adtam. A fürdővíz sem steril, és az is megy a szájába (most már rendszeresen issza, van, hogy homáron keresztül, van, hogy csak lefetyeli, mint egy kis kutya). Most meg már pláne nem főzicskélek, mióta a padlóról mindent összeszed Persze ez egyén dolga, de neveld úgy az elsőt, mintha a második lenne, és belátod, hogy egy kutya néha kevesebb koszt képes megenni a legnagyobb elővigyázatosság ellenére. Persze a tápis gyerek más!

Aztán elgondolkodtam, és két fontos dolog jutott eszembe. Az egyik, hogy mi Kofával mindketten “egyeskék” vagyunk, ezért én Kingát ösztönösen egy kicsit “sokadik gyerekként” szeretném kezelni. Tehát nem ő lesz a nagy, akinek már eszének kell lennie, azaz néha igen, de nem minden alkalommal, és nem is óvom a széltől is, mert akkor olyan kis agyonféltettke válik belőle. Másodszor, a második gyerkőcnél az elsőt nem zárhatom ki az erkélyre, ha hazahurcol valami bacit az oviból, vagy éppen a homokozóban eszébe jut, hogy megszeretgesse a kisebbet és odapattan egy puszira. Mi is felnőttünk, és előttünk megannyi generáció, hogy nem voltak az eszközeink, játékaink lesterilizálva, csupán tartotta magát a család egy alapvető higiéniai rendhez. Gyanítom, ha folyamatosan hozzászokik a gyerek szervezete a külvilághoz, ami azért koszt, bacit is jelent, akkor egy picit ellenállóbb lesz, ha állandó gyerekközösségbe kerül. Hála Istennek Kinga eddig nem volt beteges, kétszer győzött a nátha (először rögtön a kórházból való eltávozásunkkor, mindketten megfáztunk a kórházi cúgban) és most ő is elkapta a vírust (amit most már sejtünk, hogy kitől kaphattuk el, és sajnos országszerte dühöng a bitang kórokozó). Remélem ez így is marad, legalább addig, míg anyatejes baba. :-)## (01/) (no subject) (Mártás, 2007-01-08)

hogy is volt az a tetűs dolog annak idején? Azt hiszem nem én hoztam az oviból, hanem otthon kaptam. De kitől is?…

(02/) (no subject) (Eszter, 2007-01-09)

Szerintem is tök fontos, hogy a gyerek összeszedjen egy jó kis ellenállóképességet a bacik és egyebek hada ellen, node nem ezzel születik. Sőt, amennyire én tudom, az 1. 2 hónapban pocsék az immunrendszere - gyakorlatilag nem létezik. Ha ilyenkor összeszed vmit, az elég gáz lehet. Szóval szerintem az 1. időben jogos a széltől is óvás, és fokozatosan kell ezt feloldani. Fél éves kora után én már semmit sem sterilizáltam Mesinek. Az elején viszont igen. Most úgy gondolom, hogy rendesen túlaggódtam az 1. időket, de azt most se bánom, hogy a koszos padlóra pottyant cumit nem nyomtam a szájába, esetleg egy gondos lenyalás (és saját bacijaimmal történő alapos befertőzés) után, mint sok anyuka teszi. Azt sem bánom, hogy 1 éves kora előtt - amíg mindent a szájába tömött - nem engedtam a homokozóba (mint sok anyuka teszi), mert a homok egy kis macskapisivel megspékelve elég durva fertőzést okozhat. Homokvárat építeni 1 évesen még úgysem fog. Mesi 11 hónaposan volt először beteg, korábban még náthás sem! Mostanában igyekszem nem elfelejteni egyre kevésbé óvni és több bacinak kitenni, bár arról az óvoda úgyis gondoskodik majd…

(03/) (no subject) (Juca, 2007-01-09)

Vannak szabályok, amikhez ragaszkodunk:

• tilos a kezét piszkálni, puszilgatni (erre még mostanában is ugrok) legyen az öregnéne, vagy maszatos gyerek

• tilos bármit a szájába adni, amiről nem tudok (legyen az étel, apró játék) még a legközelebbi hozzátartozóimnak is (nem egy ismerősömtől hallottam, hogy retteg, hogy a háta mögött mit ad a gyereknek a nagymami, mert volt már példa cukorba nyomott hüvelykujjra, és szalonnatepertőre is fél éves kisgyerek esetében :-( , ezért ez a kérdés sem olyan bagatell, mint amilyennek tűnik, és köszönöm, hogy olyan rokonaim vannak, akiknek ez egyértelmű, és nem kell őket kérnem semmire )

• nem pancsolunk együtt a gyerekkel (egészséges felnőttek vagyunk, de teljesen más baktériumflóránk van, mint egy csecsemőnek)

• nem nyaljuk le a kanalat, amivel etetjük a gyereket (én sem), mert a fogait nem kell szúbacival kezelni-> nyilván a cumit sem, de mint említettem Kinga a cumival csak távköpőjátékot játszott, ezért cumikészletünk a polc mélyén szundít.

Amit még fontosnak tartunk:

• Kinga társasági lény (buligörl), ezért viszonylag sokat van/volt/lesz emberek, gyerekek között. Mi sem megyünk úgy sehova, ha valamelyikőnk beteg (és tudunk róla, de ha muszáj mindenképpen szólunk jó előre), és elvárjuk, hogy ezt viszont is tiszteletben tartsák. (Kingát hamar vittük a nagyszülőkhöz, jöttek minket látogatni, három hónaposan elvittük csibetáborba és négy hónapos korától heti rendszerességgel járunk baba-mama klubba. Hála az égnek eddig ebből csak előnyünk származott, betegség nem :-) )