Hozzátápi

Már maga a szó is mulatságos: HOZZÁTÁPLÁLÁS. Erről nekem vagy a tápos csibe vagy a gimi kajáldája a Mudrány tápintézet jut eszembe. Utóbbiban a diákok táppal való ellátása kísértetiesen hasonlított egy csecsemő emberi kajára való átszoktatására. Textúrájában már markánsabb, de emberi fogyasztásra még teljességgel alkalmatlan tápszolgáltatás folyt a tápintézetben, és azoknak a tápoknak ugyanannyi gasztronómiai és kulináris értéke volt, mint Kinga pempőinek. :mrgreen:

A szakirodalom meggyőzi a kedves anyukákat, hogy csak semmi pánik, a gyereknek még sokkal több aktív ízlelőbimbója van (aminek eltompításán munkálkodunk szorgosan), tehát a pempőket nagyon kedvelik, sőt élvezetet lelnek az evésben. Való igaz, hogy a kezdeti mérsékelt örömáradat után csak úgy lapátolja be Kinga a színekben vad, bár ízekben igen csak szerény pampucokat. Erre szoktam én mondani, hogy nagy úr az éhség, és a természet is van oly kegyes, hogy egyik ember sem emlékezik ezekre a kezdeti pacsmagokra, amikről csak az utódainak mesél lelkesen babatömés közben, hogy HAMM Á OLYAN FINÍ... :twisted:, és ha példát kell esetleg mutatni enyhe hátborzongással tömi képébe a masszát.

Egy hat hónapig csak anyatejen tengődő kölök (ez megérne még egy posztot, hogy hányan akarták Kingát cumiztatni, teáztatni, almaleveztetni, vízzel itatni és még sorolhatnánk... és minednki megdöbbenésére túlélte a lány az első hat hónapot anyatejen, úgy, hogy még vizet sem volt hajlandó magához venni a kis megátalkodott és az anyja sem erőltette, hogy ugyan a tejen kívül fogyasszon már mást is) testileg és szellimelg is megérett arra, hogy a hozzátáplálást bevezessük nála. Ezt onnan tudjuk magabiztosan, hogy kinézi a szánkból a csirkecombot, és már csak bújdokolva vehetjük magunkhoz a diósbájglit. :-)

No lássuk csak mi kerül az etetőszék asztalkájára. Jutott eszembe számtalan szebbnél szebb gondolat, aztán jött a védőnő, találtam pár táblázatot, és csak szűkült a kör és szűkült... Biztos, ami bizos a szamócás szufléra még jó sokat kell várni :-(

Az első alapkaja az alma, amivel nincs is gond. Kivéve, ha gyerek falja, mint kacsa a nokedlit, az anyja meg nincs tisztában vele, hogy fog. Aztán vártunk, vártunk az ihletre, mígnem a táblázat és védőnő tanácsa ellenére jött a körte, ami viszont nem fog, hanem hajt :-).

Kezdeti sikereken felbuzdulva jött a gesztenye, sütőtök, banán (ami minden mennyiségben kelendő csemege), répa, zöldborsó, krumpli és a rizsnyák. Utóbbi cucc említésre méltó, mert neve leginkább egy cseh mesefilmhősre hajaz (orizsa rizsnyák :mrgreen:), sűrítésre viszont nálunk jobban bevált, mint a krumpli. Ronggyá kell főzni a rizst, majd rúdmixerrel vagy turmixgéppel pépesíteni, így egy fehér gyurmát kapunk. Ezt a szöttyöt kell elegyíteni valami olyan dologgal, aminek van íze, viszont nem tömíti el annyira a bendőt, amennyire azt mi szeretnénk. Ami még az én szememben is súlyos vétség, az a főtt krumpli fűszer nélkül önmagában tálalva, úgyhogy én Kingát nem is kínoztam ezzel a táppal, mindig összekevertem valami ehető növényfélével. A fenti alkotóelemekből a fantáziánk segítségével végtelen számú és minőségű pempőt kotyvaszthatunk dedünk számára, a siker viszont nem minden esetben garantált. :twisted:

Lassan új étkek felé kacsintgatunk, mint brokkoli, spenót, sóska, és az állati eredetű tápegységek, mint csibehusi és máj. Utóbbival viszont egyelőre még várunk, hiszen az input változásával lényegesen változik az output minősége, amire még erőt kell gyűjtenünk! :twisted:

Ha valakinek vannak összegyűjtött babaétel receptjei (esetleg rímbe szedve:-)) az bátran küldje el nekem, a legsikeresebbeket közzéteszem! Akik még keresgélnek, azoknak pedig figyelmébe egy oldal: http://gportal.hu/gindex.php?pg=4953455

Így ebédtájt jó étvágyat mindenkinek!

## (01/) (no subject) ([Bogyesz](http://bogyoka.freeblog.hu), 2007-01-04)

Szia, Kingamama! Szupi a blog! Ha nem bánod, belinkeltelek az enyémről! Puszi, Bogyesz

(02/) (no subject) (Juca blog » blog archívum » polenta palánta :-), 2007-02-02)

[…] Mióta itthon vagyok, és Kinga megkezdte a hozzátápit, jó kis agytornának tűnik, hogy különféle tápokat eszeljek ki a krumpli+alma elegyen kívül. Rájöttem, hogy a menzásnéniknek bizonyos értelemben, (ha egy kicsit fantáziadúsabb menüt akarnak előállítani, mint a sárgaleves+ valamilyen főzelék vagy hús krumplival sor), nincs is olyan egyszerű dolguk. Ugyan rengeteg kaja van, még ha kipontozzuk azokat, amiket nem vagy kevésbé kedvelünk, mégis kevésbé merünk kockáztatni. Ez fokozottan így van dedeledel szempontjából is. Hiszen az eljárásrend a következő: végy valamilyen zöldséget, majd sűrítsd krumplival, a gyümölcsöt pedig keverd max. még egy gyümölccsel. Nem csoda, ha gyermekünk három éves korában a ketchup+tészta variáción kívül mást nem is hajlandó elfogadni (na jó inspiratív kaják még ilyen korban is vannak, mint pl. a csoki, ropi és még egy kis csoki, esetleg fagyi), hiszen nem kínáljuk fel neki az ízek széles repertoárját idejekorán. Ezért két dolgot határoztam el. Az egyik, hogy amíg lehet, én kotyvasztok Kingának, a másik, hogy lehetősége van egy-két ételt nem szeretni hovatovább utálni, de az ellenkezőjére (fent említett ketchup+tészta páros) nincs. Egy nyolc hónapos gyerek még nem egy gasztronauta, de itt az ideje, hogy különböző vadabb ízeket is megismerjen. […]