Utolsó ovi

Már elmúltak az utolsó alkalmak, de csak most jutottam el oda, hogy írni tudjak.

Csütörtökön reggel vittem Kingát oviba; általában kedden szoktam én vinni. Valamiért (talán mert azon a héten már vittem, vagy előző héten kétszer, nem emlékszem már, de nem is érdemes) le akartam passzolni, siettem a munkába. Csak akkor esett le, hogy ez az utolsó, amikor már az oviban voltunk. Kifelé menet odajött az ablakhoz, és ott integetett; én meg ráleheltem az üvegre, és rajzoltam bele egy vigyori arcot.

Pénteken aztán Jucával együtt én is mentem érte, és immár minden motyójáért: takarók, benti cipő, ruha stb. És ezzel tényleg vége az ovis korszakának, még akkor is, ha még mindig többes szám elsőben beszél róla ("Van egy olyan játékunk az oviban, hogy..."). Jön viszont a suli, remélem jó lesz - bár azt a tanárnőt, aki miatt az adott osztályt választottuk, épp most vették el...